Úgy érzem ennek sosem lesz vége, mitévő legyek?
3 gyermekem van, a férjemmel egy háztartásban élünk, de szinte csak én nevelem őket. Évek óta válófélben vagyunk, de nem lépünk egyről a kettőre.
Azzal fenyeget, hogy elveszi tőlem a gyerekeket, vagy, hogy kidob a lakásból. Önkormányzati lakásban lakunk, ami az anyósom nevén van. Sajnos csak alkalmi munkáim vannak, mert ha beteg a gyerek nekem kell otthon maradni vele, a legkisebb óvodás, a 2 nagy már iskolás, de lázasan őket sem hagyom szívesen egyedül.
A férjemre ebben nem számíthatok, soha nem viszi iskolába és óvodába sem a gyerekeket. Tanárokat, óvónőket es az orvost sem ismeri.
Ő elég jól keres általában, nekem az a pénz van, amit a gyerekek után kapok, plusz egy kevés, ha van valami munka, mégis hónap végére tőlem kér pénzt, vagy a gyerekektől, vagy ismerősöktől.
A rezsin kívül semmit nem fizet; a gyerekeknek nem vesz ruhát, iskolakezdésbe nem segít be, ételnek általában maximum pizzát vagy gyorskajat hoz haza, pedig én igyekszem úgy főzni, hogy több napra elég legyen.
Magának mindenfélét vásárol, fodrászhoz jár legalább havonta, de a gyerekeket nem vinné el. Én nem sajnálom tőle, hogy magára költ, de van 3 gyereke, szerintem az lenne az alap, hogy ők az elsők.
Kis lakásban lakunk, sokszor veszekedünk, és szegény gyerekek ezt hallják es félek, hogy teljesen tönkremennek. Én igyekszem türtőztetni magam, de nagyon csúnya dolgokat vág a fejemhez, ráadásul néha a gyerekeknek szid engem.
Otthon, ha hazaér, vagy lefekszik aludni, vagy számítógépezik, a földről egy zsebkendőt nem vesz fel, inkabb odébb rúgja. Tőlem elvárja, hogy csillogjon a lakás, de mikor a lelkem kidolgozom, egész nap takarítok is azt kapom, hogy mekkora disznóól van.
Öten vagyunk egy kis lakásban, alig van helyünk, bevallom sokszor van rumli, de igyekszem.
Én már egyáltalán nem szeretem őt, mint férfit, én csak a gyerekkel szeretnék nyugalomban élni, felnevelni őket, természetesen láthatná őket, hiszen az apjuk, de ennyi.
Pályáztam már önkormányzati lakásra többször is, de ezt az önkormányzatnál is kimondták, hogy általában a ,,kisebbség" kapja ezeket a lakásokat. Mivel nincs állandó munkahelyem, így még nehezebb.
Úgy érzem kifutok az időből, tönkreteszem a gyermekeim életét, sőt tönkre is teszem, de fogalmam sincs merre lépjek.
Expressz intézd a válást és a gyerektartást! Abból el tudtok költözni.
Önkormányzathoz menj be asztalt csapkodni, hogy a mostani önkormányzati lakás helyett adjanak két kisebbet, mert nem kerülhetsz utcára a három gyerekkel.
Keress fix állást és egy alkalmi bébiszittert. Pl. szomszéd, nyugdíjas néni, stb.
Neked kell ezt megoldani, a csodára hiába vársz.
A lakás az anyósom nevén van, mi be vagyunk oda jelentve, de ő dönt arról, hogy mit csinál vele. Volt olyan szándéka, hogy visszaadja az önkormányzatnak, vész egy lakast, mi az utcára kerülünk, ő meg neveli a gyerekeket...
Azért félek a válástól, mert nincs semmim, amit fel tudok mutatni, sem lakás, sem munka, nagyon félek, hogy nem kapnám meg a gyerekeket.
Eddig minden normális munkahelyemet ott kellett hagyni, mert hol az egyik gyerek volt beteg, hol a másik, ezt pedig nem tűrték, de folyamatosan keresem az állásokat.
#1 Ha asztalt csapkod, csak ő jár rosszul. Ugyanis jogszabály szerint az önkormányzati lakásba csak egyenesági rokont lehet befogadni. A kérdező nem az, egyértelműen.
Szóval az önkormi így is jó fej, hogy ezen nem problémáztak eddig.
Megértem, hogy nehéz elindulni.
Viszont te is tudod, hogy ez így nem mehet. Ne várd meg, amíg talál valami nőcskét, aztán megbolondul, és kitesz a lakásból! Akkor aztán pénz és fedél nélkül nem sok esély lenne, hogy veled maradhatnak a kicsik.
Hany eves vagy? Van segítséged? Anyukád, tesó, barátnő. Budapesten élsz?
Első körben mindenképp állandó munka kellene. Tudom, hogy nehéz elkezdeni, de muszáj.
Kicsi oviba, nagyok suliba, te pedig dolgozni.
A pénzt úgy adagold szét, hogy minden hónapban tegyél félre valamennyit, amihez tilos hozzányúlni! A férjednek egy fillért se többet, ne viccelj! Nincs és kész. Kellett ovira stb.
A gyerekek kinőtt ruháit add el, csinálj takarékos menüt, a férjed adjon bele, mondd, hogy anélkül nem jut kajára.
Par hónap alatt lesz egy kis pénzed.
Közben, ahogy más is mondta: Menj az önkormányzathoz, ha kell, mindig másik ügyintézőhöz, kérleld őket, ne add fel, a jövőtök múlik rajta!
Keress jótékony szervezeteket, ne szégyelld, minden fillérre szükség van.
És aztán lépj! Határozottan, magabiztosan.
Nincs kibékülés, nincs közös felügyelet, nem maradtok. Válni akarsz és kész.
Aztán majd minden a helyére kerül.
Lehetsz meg boldog, a gyerekek is, de minél jobban húzod, annál neccesebb.
Gondolom megbeszélni már nem tudnátok a férjeddel. Mert en mondjuk azzal kezdeném: Határozottan, magabiztosan elmondanám, hogy itt van vége az eddigieknek, saját lábadra állsz, aztán csináljon amit akar.
Sok erőt és kitartást kívánok neked!
Tekints erre úgy, mint egy mélypont az életedben. Utána jön a nyugalom, boldogság. Harcolj érte!
5#
Cicamica, három gyerekes anya vagyok, nekem nem kell bemagyarázni, hogy miattuk kell felmondanod. Maradjunk annyiban, hogy felmondasz, mert büdös a munka. Vagy te azt látod, hogy senki se dolgozik gyerek mellett? Ugyan már!
Ez is úgy igaz, mint ahogy válófélben vagytok.
Akkor menj be a családgondozóhoz, hogy anyós ki akar titeket dobni, sürgősen be kéne jutni anyaotthonba. Vagy önkormányzati lakás kell. Esetleg valld magad kisebbséginek, nem ők döntik el, hogy ki az és ki nem.
Azt nem mondom, hogy keress albérletet, mert nincs olyan bolond aki kiadná neked.
De vagy te lépsz, vagy anyósod, aztán nem lesz több lehetőség, hogy ki neveli a gyerekeket.
Sajnos te pont úgy nem vagy alkalmas őket felnevelni, ahogy a férjed. Anyagilag nem tudsz a saját lábadra állni, még fedelet és ételt se tudsz nekik biztosítani.
Azt nem tudom, hogy ilyenkor milyen segítséget vársz?
Rajtad az nem segít, ha leírom, hogy én kivágnám a semmirekellő férjem, összecsomagolok és keresek egy lakást. Te ezt soha nem fogod megtenni.
Ezenkívül más lehetőség nincs. Úgyhogy tűrjed ezt a szép helyzetet, amit magadnak kevertél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!