Te elvinnéd a hatéves lányodat a dédimamája temetésére?

Csak ha ő akarná és teljes mertekben tisztában lenne azzal, hogy mi fog történni.

Biztos nem. Elég, ha tudja, mi történt a mamával. Egy gyerek sokkal intenzívebben él meg dolgokat, én biztos egy ilyen negatív eseménytől megkímélném, amúgy se úgy fogná fel, mint egy felnőtt.

A gyerektől függ. Ha elég érett hozzá, felfogta hogy a mama meghalt, ismerte a mamát és akar menni akkor igen. Ha nem akar menni vagy nem tud ilyen helyeken viselkedni, akkor nem. Én mindig csendes, komolyabb gyerek voltam, 5 évesen simán vittek temetésre, semmi baj nem volt de volt olyan gyerek a családban aki 8-9 évesen is ott röhögcsélt meg szaladgált, ilyen gyereket egyértelműen nem vinnék.

Nem.

Őszintén szólva, nekem az is fura, hogy valakinek egyáltalán ez megfordul a fejében. Már elnézést. :-)A gyerekemnek is van dédije, tény, hogy nem gyakran látják egymást, de hiába 7 éves, eszembe se jutna elvinni, pláne ha azt nézzük, hogy egy falusi temetés az nem negyed óra, mint ezek a futószalagos pestiek. A faluban, ahol felnőttem pl. kb másfél óra, és elég nyomasztó. Biztos gyereke válogatja, de ha végig is bírná a gyerek, akkor se vinném.

Én sem értem hogy miért merült fel benned ez a kérdés, TERMÉSZETESEN VINNÉM. (Ha tud viselkedni persze). Nem kezelem tabuként a halált, temetést.

Így általánosságban én is inkább a nem felé hajlok, pedig én vagyok az élő példa ennek az ellentettjére. Alig voltam 8 éves, mikor dédnagypapám meghalt, majd két hónap múlva nagyapa is. Mindkét temetésre elvittek, dédipapát megnéztem a koporsóban, apa odavitt, hogy nézzem meg nyugodtan, persze nem volt "csúnya halott", akkor nem vitt volna oda. Aztán nagyapához már nem vittek oda a szüleim. Nem haragszom rájuk egyáltalán de mikor kimegyek a temetőbe mindig eszembe jut, hogy örök életemre sajnálni fogom, hogy őt nem láthattam utoljára. Viszont én mentős történeteket hallva nőttem fel, apa mindig mesélt anyának mi történt a munkában, akkor is ha ott voltam, így a halál nem volt ismeretlen téma számomra már kisiskolás koromban sem. Szeretem meglátogatni a sírokat, és sokáig gondolkodtam azon is, hogy patológus legyek. A saját gyerekemet (ha lehetséges) én is úgy fogom nevelni, hogy ne legyen furcsa vagy tabu a halál témája számára. De egy olyan kisgyereket aki számára ez egy teljesen idegen dolog, nem sokkolnék rögtön egy temetéssel, mert elég minimális az esélye annak, hogy ne hagyjon benne negatív nyomot. Ha nem is maga a halál, de a szertartás hangulata könnyen felkavaró lehet a számára.

Engem elvittek a dédim temetésére,mikor 7-8 éves voltam.Néhány rokon ugyan szörnyülködött,hogy minek jöttem,de én akartam menni,egy ennyi idős gyerek már felfogja hogy miről szól ez az egész.