Milyen gyakran vesztek össze a párotokkal?

Nem tudom milyen gyakran, néha vannak kisebb viták, de inkább csak nem értünk egyet és mindenki elmondja a saját véleményét.

Nagyobb vita kb. 1 volt, de olyan nem, hogy szóba jött a szakítás.

Kb. 2,5 éve vagyunk együtt, együtt élünk.

Apróságok, nem úgy szólunk a másikhoz, ami rosszul esik, kb. ennyi. Bocsánatot kérünk egymástól.

A volt barátommal voltak nagy viták, durva sértegetések.

10 éve élünk együtt, nem vagyunk házasok. (Éltünk már mindketten házasságban)

Nem vitázunk, mert általában az van amit én akarok, de nem azért mert erőszakos vagyok, hanem én vagyok a gyakorlatiasabb. Neki viszont nagyon jó természete van, jószívű, intelligens és nagyon művelt, de a gyakorlati dolgokban el van varázsolva, irányításra szorul és ezt ő is elismeri.

Veszekedés 36 év házasság alatt nem volt.

Természetesen vannak dolgok, amibe más a véleményünk, mást akarunk, szeretnénk, de ezeket, mondjuk úgy, normális hangnemű vitákban megbeszéljük. Szerencsére egyikünk sem makacs típus, így mindketten engedünk a komoly érveknek:) Elismerjük, ha a másiknak jobbak az érvei. Első körben nincs egyetértés, akkor nyugtatónak beiktatunk egy szeretkezést.

Az első években voltak súrlódásaink, talán havonta, kéthavonta egyszer.

A vita tárgyai általában a lakásban tartott állataim voltak, amikkel a törődést a lustaságom miatt sokszor a férjemre hagytam. És eleinte a szülők ellenzése is okozott köztünk feszültséget.

A viták megoldása mindig az önvizsgálat, az empátia, a gyors bocsánatkérés és megbocsátás volt. Mindig megbeszéltük, kinek mi a problémája, és törekedünk arra, hogy mindketten jól érezzük magunkat a házasságunkban. Soha, még emlegetés szintjén sem merült fel a szakítás köztünk. Mi a válást első perctől kitöröltük a szótárunkból.

Valamit jól csinálhattunk, mert 36 éve élünk boldog házasságban, és már évek óta nem volt köztünk semmiféle vita. Állatok már nincsenek a lakásban, és már a szülők véleménye se számít. Nincs min veszekedni :-) Mindent megbeszélünk és különben is, imádjuk egymást. Örülünk, hogy még együtt lehetünk, dehogyis töltenénk ezt a hátralévő időt veszekedéssel! Kár volt azokért a percekért fiatalon is! A viták tárgyai idővel úgyis jelentőségüket vesztik. Kár miattuk bántani egymást, és vitákra pazarolni a drága időt, amikor úgyis olyan rövid az az idő, amíg szerethetünk!

Nahát, pont az előttem szóló és annyi éve él jó házasságban mint én (a 6-os) :-) Szívemből szól.

Örülök, hogy van még rajtunk kívül más is, akinek sikerült.

Veszekedni nem szoktunk, szakítással fenyegetőzni meg főleg nem.

Kultúráltan vitatkozunk, ha valamiben nem értünk egyet, értsd elmondjuk a saját álláspontunkat és meghallgatjuk a másikat, majd közös nevezőre jutunk. Ez is elég ritka.

Az gyakoribb, hogy megbántjuk egymást, mert mindketten nagyon érzékenyek vagyunk, de ez soha nem szándékos és azonnal bocsánatot is kérünk egymástól.

Soha nem vagyunk fél óránál tovább 'haragban'.

3 éves kapcsolat, augusztusban költözünk össze teljesen, de rövidebb ideig éltünk már együtt.

Kisebb viták havi 1x-2x előfordulnak, de azok inkább olyan nézeteltérések amik semmiségek miatt alakulnak ki. Azt lerendezzük 2 perc alatt.

Nagyobb viták évente 1x vannak kb, nagyon nem jellemző. A szakítás eddig 1x jött szóba a 15 év alatt, amikor nem tudtunk megoldani 1 olyan problémát, ami engem nagyon zavart.

10 évig élettársi kapcsolatban voltunk, 5 éve vagyunk házasok.