Jogos az álláspontom?
Mostanában összejöttek a problémák,az egyetem miatt és a kapcsolatom miatt eleget stresszeltem. Családban volt egyéb gond is ami idegesített.
Anyukám is sokszor mérges mert van egészségügyi problémája, mert sok helyre egyedül megy meg intéz dolgokat. Cipekedni kell neki ha vásárol mert kocsival nem tudunk most boltba menni. Az egyik problémája az hogy nem mondon neki időbe hogy mikor hova megyek de a másik hogy neki senki nem segít és egyedül csinál mindent.
Eldöntöttem hogy most már jobban segítek neki de egyébként lelkileg elèggé ki vagyok nyúlva, már nagyon szeretnèk 1-2 hét pihenèst es amikor azt csinálok amit akarok ahogy akarok. Ha a párom családjának van problémája akkor részben befolyásolja a kapcsolatunkat is mert ezért nem olyanok a találkozóink amilyen lehetne de ezt most nem fejtem ki. Anyukàm problémàit is hallgatom minden nap.
Apukàm meg amit tudna segíteni se segít, vagyis csak keveset. Fogok segíteni ezentúl de úgy érzem nem élhetek ahogy szeretnék. Pihenésre vàgyom mert soha egy napra nem megyek el kirándulni se, más egyetemista csoporttársam meg folyton utazik meg a párjával van. Meg az sem tetszik hogy olyan problémák is rajtam csapódnak le amikről nem tehetek. Arról nem tehetek hogy apukám nem segít be többet, arról se tehetek, hogy a pàrom családjának problémái vannak de mégis én szívok mert a kapcsolatomra rossz hatàssal van.
Meg az is baja anyukámnak hogy nincs eleget emberek között de én nem tehetek róla hogy nincs sok ismerős rokon aki van az meg messze lakik vagy annyira nincs ideje vagy esetleg olyan amilyen.
Jogos hogy már kicsit unom hogy màsok problémái rajtam csattannak?
És hogy nem tudok pihenni igazán? Jogosan idegesít hogy olyanért is nekem szar ami nem vagy nemcsak az én hibàm?
Egyébként anyukám is elmegy néha valahova, például volt már színházba, moziba meg van egy ismerőse akivel gyakran elment ide-oda.
Nem úgy kell elképzelni, hogy sehova se megy.
Meg ketten is volt hogy voltunk.
Én tényleg nem értem, hogy miért kell a hattyúk tavát eljátszani az egyetem miatt?
Jó magam is jártam egyetemre. 2 műszakban dolgoztam, mellette egyetemre is jártam, majd otthon gondoskodtam az akkor 4 éves lányomra is. Nekem is volt vizsgaidőszak, mégis sikeresen lediplomáztam. Pedig az agyam nem fog olyan jól, sosem szerettem tanulni. Közgazdász.. nem egy büfészakos egyetem..
12.válaszodra, kérdező: még jó, hogy volt már életében színházban és moziban! Téged már felnevelt , pihenhetne többet, de a nagyságos egyetemista kisasszonyt ki kell szolgálni, mert tanul! Lehet, hogy a félig-meddig albérletedet is ő tartja rendben? Te meg majd pihengetsz és júliusban (vagy novemberben!) összetakarítasz.
Tudod, nagyon igaza volt az egyik előttem szólónak: tudást adhat az egyetem,de emberséget nem!
08:04: képzeld, nem ő tartja rendben az albérletet! Nem is szokott oda menni , ott én megcsinálom amit kell.
Különben miért piszkálódik mindenki az egyetemmel? Én tényleg sok mindent elértem ott és sok munkám volt benne. Nekem nemcsak annyi volt az egyetem hogy bementem az órákra aztán készültem például másnapra.
A többség aki ide írt, sosem volt egyetemista.
Képzeljétek, vizsgaidőszakban én sem állok neki ablakot pucolni, fürdőszobát takarítani meg felporszívózni. A mosogatás más tészta.
Borzasztóan nyomasztó tud lenni az egész vizsgaidőszak, a folytonos stressz. De teljesen felesleges ezt olyannak magyarázni, aki nem élte át.
Kérdező, nem tudnál elmenni valahova nyaralni, kikapcsolódni a vizsgáid után? Addig megy a hajtás, meg az otthoni besegítés, de később nem tudsz lazítani akár a pároddal?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!