Barátom mellettem áll ki a testvérével szemben ezért utál. Hagyjam rá?

"Kerül minket elég feltűnően,nem beszél a párommal sem."

Ennek csak örüljetek: ez esetben biztos nem szólogat be. Amúgy párod helyében én se akarnék ezek után vele együtt lenni, és beszélgetni vele. Bunkó volt veled, ennek egyenes következménye, hogy férjed és te nem akartok vele együtt lenni. Ha pedig ő sem veletek, akkor egyik fél sem keresi a másikat.

"Hagyjuk rá vagy próbáljunk meg vele elbeszélgetni?"

Mondom: örüljetek, hogy kerül titeket.

"Nálatok volt hasonló?"

Nem. Én ritkán találkozom a sógorommal, amit akkor mond, azt lenyelem és magamban szépeket gondolok róla, de nem mondok semmit. (Persze én férfi vagyok, úgyhogy engem nehéz megbántani, inkább csak lejáratja a másik magát énelőttem.) Az én testvérem nem szólogat be a feleségemnek. Ha bármi gondja lenne velünk, négyszemközt mondaná meg nekem, amiből természetesen nagyon meggondolnám, mit mondanék el a feleségemnek.

Szóval én eléggé szerencsés természetű vagyok, mert minden oldalról jövő marhaságot el tudom ereszteni a fülem mellett, és se meg nem bántódom rajta, se vissza nem mondom annak, aki megbántódhat rajta.

Úristen néhány válaszoló mennyire primitív, főleg a 61% elmebeteg, azt hittem ő már talált magának nőt és eltűnt végre innen.

Kérdező, nálunk is volt hasonló helyzet, én nem álltam bele a vitába (seggrészeg volt), hanem kiröhögtem. Ezek után élettársamba állt bele (gyerektéma), hát abban viszont nem volt köszönet. Mondjuk sógor utána másnap szégyellte magát. De ő is olyan típus, aki azt hiszi attól férfias, hogy bunkó poénokkal oltja a feleségét szülés előtt. Akkor is élettársam szólt rá, pedig én semmit nem jeleztem akkor, nem akartam beleszólni.

Örülj,hogy a párod melletted áll ki és nem a testvérének ad igazat,mert akkor sirhatnál csak igazán.

A sógor pedig megbékül ha akar,hanem magasról tegyetek rá.