Mit tennétek a helyemben? (anyós-élettárs kontra nagymama) Kinek a sérelmére engedjek? Bővebben lent.

A nagymamámnak van egy nyaralója (örökölt, ő nem jár oda, csak a család). Amikor örökölte, aláirattak vele egy papírt, hogy csak a közvetlen családtagok használják, így nem úgy adózik utána, mintha "idegeneknek" is odaadná.

Eddig ímmel ámmal, de megengedtük, hogy az anyósom a sógornőm gyerekeivel ott nyaraljanak, de a mamám már nagyon rossz szemmel nézi, neki eddig se tetszett. Most ismét itt van a nyaralás ideje, és én megmondtam a páromnak, hogy nem mehetnek, és a fent írt indokot is. Erre ő felkapta a vizet, hogy milyen bunkó vagyok, nem áll szóba velem, nem eszik a főztömből stb.

Most kinek is van igaza? Kinek kellene engednie?

A fent említetteken kívül tudni kell, hogy nem a legjobb a viszonom az anyósommal. Egy évig éltünk együtt, ezalatt vádolt meg alaptalanul lopással, többször meghazutolt a párom előtt, amikor elköltöztünk, közölte, hogy fogjam be a pofámat, hozzá többet ne szóljak, és különben is minek tettem be a seggemet az ő engedélye nélkül a lakásba (persze ez nem így volt, ő ajánlotta fel, hogy lakjak náluk a gyermekünk születése után, amíg nincs más). Az előző évi nyaralást mi ajánlottuk fel neki, hogy menjen el a két kisgyerekkel, erre a tudtunk nélkül vitte még a sógoromat, a sógornőmet, a nagylányt a barátjával. + a nagylányról még tudni kell, hogy ezelőtt pár évvel belenyúlt a pénztárcámba és meglopott (amiért még bocsánatkérést se kaptam).

Ezek még csak a nagyobb sérelmek az én szememben, a kicsiket nem említem.

Ezek után én vagyok a bunkó?