Mit tehetnék a férjemmel?
10 éve vagyunk együtt, 7 éve házasok.
Eleinte nem vettem figyelembe, hogy nem számít a férjemnek az én véleményem.
Az a baj, hogy kisebbségi érzése van, mindenkinek meg akar felelni, elismerésre vágyik, fontos neki, hogy mit gondolnak mások. Ezzel az is a gond, hogy sokszor engem is "feláldoz" a jó viszonyok érdekében.
Volt egy pár, akikkel jóban voltunk, de próbáltak minket irányítani, meg akarták mondani, mit hogyan csináljunk. Mikor érezték, hogy nem engedem, ledegradáltak, a férjem nem állt ki mellettem. A vége felé már a páromnak akarták a fejébe nyomni a hátam mögött, hogy bennem mi az, ami nem jó és miben kellene változnom. (Már a pénztárcánkba is bele szóltak, mire költsünk, stb.) Nem mondta el a férjem, elolvastam, amit beszéltek. Teljesen kiakadtam, kérdeztem a páromtól, hogy kit választ? Engem, vagy őket? Röpke hezitálás után azt felelte, hogy engem. Mondtam is a barátoknak, hogy vége, nem akarom őket többet látni. A férjem ezután besértődött, nem mondta ki, hogy miattam elveszítettük a "nagy haverokat", de éreztem rajta, hogy dühös rám, amiért ezt tettem. Kis idő múlva már rájött, hogy igazam volt. Szemét módon ezek az emberek pletykáltak rólunk (rólam).
Nem olyan régen kiderült, hogy új barátai vannak a férjemnek (hozzá teszem ugyanolyanok ezek az emberek is, mint a volt barátok). Érzem rajta, hogy valamivel teletömték a fejét, de titkolózik folyamatosan. Mindenben nélkülem dönt, nem kérdez meg engem semmiről, kicsit ridegebb hozzám, mint szokott.
Egyszer mondtam neki, hogy hívjuk meg ezeket az embereket vacsorára, de tiltakozott, mondta, hogy nem olyanok, mint mi, ők mást szeretnek, nem lenne ennek jó vége.
Azt elmesélte a párom, hogy az új barátok elmondták neki a pletykát, amit rólam terjesztenek a régi emberek. Mindezt úgy, hogy még soha nem láttak engem.
Szerintem nem mindent mondott el a férjem.
Annyira tehetetlennek érzem magam. Próbáltam faggatózni, hogy mi a baj, miért lett ilyen, mi történt a munkatársaival (barátaival), de konkrét választ nem adott.
Nem tudom miért fontosabb mások véleménye a férjemnek magáról, mint az, hogy mellém álljon. A szüleivel is ezt csinálja. Mindig elhalmozza őket mindennel, hogy elismerjék. Azzal nincs baj, hogy segít nekik, hiszen én is segítek, csak az utolsó alkalommal a férjem meg sem beszélte velem. Most olvastam, hogy a tudtom nélkül adott nekik valamit, mikor mi minden ilyesmit megbeszélünk egymással. Most ez úgy derült ki, hogy láttam az édesanyjával erről beszéltek.
Az a baj, ha ezt az egészet így elmondanám neki, biztos letagadná.
Van valaki, aki hasonló cipőben járt? Mit tett, hogy jobb legyen a kapcsolat?
Válaszokat előre is köszönöm!
Ez is egy formája a hűtlenségnek, nem csoda ha nagy fájdalmat okoz neked.
De ha azt akarod, hogy tényleg beszéljen és az igazat mondja akkor türelmesen kell meghallgatnod,akármit is mond... hogy el tudja mondani a rosszul eső dolgokat is.
Ha ez sem segít, akkor meg sajnos nem lehet mit tenni.
Kívülálló szemével én így látom a házasságodat.
1. Az "Új" barátok nem más mint a régi barátai. Naivnak kell lenned, ha azt hitted, hogy mert te elzavartad őket, ők nem barátkoznak a férjeddel továbbra is a hátad mögött.
2. A férjednek nem az önbecsülése kicsi (akkor másképp viselkedne) hanem egyszerűen nincs mersze megmondani, hogy már rég nem szeret. Nagyjából mint két régi iskolatárs akik egy fedél alatt élnek, de neki már egyre nehezebb.
Biztos vagyok benne, hogy ha titokban követnéd a férjedet, te is hamar rájössz, hogy a régi barátok megmaradtak, csak téged zártak ki. Abban is biztos vagyok, hogy ha egy nap össze csomagolsz, és elköltözöl, majd várod, hogy a férjed keressen, kérleljen, hogy gyere vissza, akkor sokáig várni fogsz.
Ha közölnéd vele, hogy csendben válni akarsz, mert már nem látod értelmét a házasságnak a férjed nem fog ellenkezni. Sőt! Nagy kő esik le majd a szívéről, hogy végül is nem neki kellett megtenni ezt a lépést.
Nem a régi barátokkal van, mert nem tudná letagadni. Annyira ismerem őt, hogy tudjam, ha hazudik. Egyébként, ha hall valami rosszat a régi barátok felől, mindig elmondja. Utólag ő is rájött, hogy valójában milyenek, csak nem értem, hogy miért nem látja meg most is?
Ezek az új barátok a kollégái, csak ők is menő pasik, a kocsijukkal, a nagymellényűségükkel. Látszik a szövegükön, hogy ugyanaz a stílusuk.
Valóban a gyerekkorra vezethető vissza, a családjában nincs szeretet, a pénz számított mindig is.
Kora ősszel majdnem elváltam tőle, de nem akart. Mondta, hogy tudja, hogy hibás, de szeret engem és nem akar mással lenni.
Szeretem őt, de úgy érzem egyre jobban kimerít ez az egész, mert azt mondja, hogy ez nem igaz, honnan szedem, hogy rólam mondtak valamit a kollégái, stb. Pedig látszik rajta.
A régi barátok azt terjesztették rólam, hogy nekem bejött a (barát) pasi és ezért szakadt meg a kapcsolat. Miközben erről szó sincs!
A kisebbségi érzését abból adódóan gondolom, mert soha senkitől nem kér segítséget. Ha én próbálok kérni, akkor leteremt engem, mert az milyen megalázó, ha másoktól kérdezünk. Minek kell segítség, csak hülyének néznek minket, ne mondjunk el senkinek semmit, ne osszunk meg senkivel semmit, stb. Mindent tragikusan fog fel. Meg akarja mutatni, hogy ő egyedül is meg tud oldani mindent, miközben sokszor tényleg olyan dolgok előtt állunk, amiben jól jönnek a tanácsok.
Bezzeg, ha a kollégái mondanak valamit, arra nem mond semmit. Teljesen mindegy, mi az.
Lehet rpsszul tudom, hogy ennek ez az összefoglaló neve.
Miért hallgatta meg a rólad terjesztett pletykákat és miért nem szakította meg azonnal a kapcsolatot ilyen emberekkel?
Amit leírsz, hogy miket csinál, az alapján meglehetősen gusztustalan... Ráadásul még vissza is mondja a pletykákat, fontosabb az ő véleményük...
Nem tudom mennyire fontos számodra e kapcsolat, "utolsó őszinte beszélgetés", "párterápia" vagy válás...
Lehet kezdetektől így volt ez, csak elején kevés jele mutatkozott ennek?
Valóban a kezdetektől meg volt benne ez a tulajdonság, de azt hittem eltűnt. Sokáig nem volt senki kívülálló, aki árthatott volna.
Boldogok voltunk, mert egyébként sok a közös vonásunk, de ez a nyuszi oldala nem tesz jót. Szeretem, mert egyébként jó ember és ezen felül figyelmes, de most újra jönnek ezek a problémák, amik időközönként felbukkannak. Egyszerűen azt nem értem, miért fontosabb neki az, hogy ő jófejnek tűnjön mások előtt, miért nem elég neki az, hogy kiálljon értem, hogy ne nézzenek már egy ...nak és csak mi legyünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!