Mit tehetnék a férjemmel? Nem bírom már tovább, semmi sem jó, amit teszek.

A terhességem elején semmi gond nem volt. Hogy méltó helyen fogadhassuk a babát, eldöntöttük, hogy felújítjuk a lakást. Ahogy neki álltunk, a férjem egyre több és több mindent elkezdett felújítani, olyan dolgokat is, amiről szó sem volt. Ami egyrészt nagyon jó, mert tényleg szeretné, ha szép helyen fogadnánk, másrészt viszont egyre idegesebb, mert rengeteg a meló és szinte mindent egyedül kell csinálnia munka mellett. Szabit nem tud kivenni. Az utóbbi egy hétben azonban olyanná vált mint egy pokróc. Akármit csinálok, semmi sem jó. Ha segítek neki, szerinte hátráltatom. Ha olvasok, netezek vagy valami, akkor az a baja, hogy ő megszakad a munkába, én meg rá sem bagózok. Ha főzök, sütök az a baj, mert csak a koszt csinálom vele a konyhán, és mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kellene ott kerülgetnie engem. Ha takarítok az a baj, mert felesleges, majd a felújítás után ráérünk vele. Már lassan levegőt venni sem merek, ma azt mondta, hogy menjek el itthonról, ahova akarok, mert csak arra vagyok jó, hogy őt idegesítsem, és különben is befoghatnám már a számat. Már az anyósom, aki ki nem állhat engem, is szólt neki, hogy beszéljen velem normálisan, mert nagyon csúnya vége lesz, ha így bánik velem. Minden sértése után viszont pár perc múlva jön bújni hozzám, hogy ne haragudjak nem úgy gondolta, csak ideges, hogy időben elkészüljön a lakással, meg minden rendben legyen. Én ezt el is hiszem, de úgy érzem nem érti meg, hogy nekem is nehéz. Dolgozok, mellette itthon próbálok segíteni neki, terhességi diabétesz miatt diétázok, ami már önmagában is elég macera, a vérnyomásom is rendetlenkedik, azt is mérnem kell, úgyhogy egy kis nyugalom is jót tenne. Én próbálok a kedvében járni, de nem megy. Teljesen elkeseredtem. Mindig is minta férj és barát volt, soha nem voltak ilyen gondjaink. A babát is ugyanolyan lelkesedéssel várja most is, minden nap simogatja a hasam, beszélget vele, meséli neki, hogy mi hogyan lesz. De a sértegetéseivel már nem tudok mit kezdeni, nem így szeretném eltölteni a terhességemet.