Akik olyannal kezdtek parkapcsolatot akinek már volt gyereke, ti hogyan jöttök ki a gyerekkel? És a gyerek másik szülőjével?

Barátnőmnek 8 éves volt a fia amikor összejöttünk. Azóta is együtt vagyunk, közben össze is házasodtunk. Eltelt azóta 17 év, és boldogok vagyunk. A fiú apja nem sok vizet kavar. Éli az életét, ahogy mi is a mienkét. Ha fontos esemény van akkor barátságosan elvagyunk. Nincs harag. Amúgy a feleségem fia teljesen elfogadott, apjának tekint engem is. Szerencsére az édesapjával is jó kapcsolatban van

38/F

Inkabb úgy mondanám, hogy van gyereke, nem volt.

Ez egy olyan dolog ami életed végéig kísért, nem tehető múlt időbe, ha már nem vagy együtt a másik szülővel.

A kérdésre válaszolva lehet ezt intelligensen is csinálni, de akkor sem ideális helyzet. Lehet mindent beleadsz és szuper kapcsolatod lesz a párod gyerekeivel. De ha szakitotok senki leszel utána kb. (ritkán előfordulhat, hogy tartja az ember a kapcsolatot szakítás után is, de nem túl gyakori).

A másik szülővel meg ritkán jön össze a jó viszony. Ideális, ha minimalizalod a másik szülővel a kapcsolatot.

Én imádom a nevelt gyerekeim. Nem is, ők az ÉN gyerekeim. A vérszerinti apjuk 11 éve nem is látta őket. Annyit tudok róla, hogy fizeti a gyerektartást, de életemben 2-szer láttam őt, akkor is 2 tárgyaláson.

A nagyfiam mondani is szokta, hogy nem az az apja, aki megcsinálta, hanem aki felnevelte őt. Igaz, ő a keresztnevemen szólít, a kislányom viszont rendesen apának hív. Nem a kivételezés miatt, mindkettőjüket ugyanúgy szeretem, csak a kislányt szinte a születése óta nevelem, a fiút viszont 6 éves kora óta és neki egy kicsit időbe telt elfogadnia engem, de akkor már nem tudott apának hívni.

Nekem nincs vérszerinti gyerekem, nem is lehetne, lehet emiatt is állok másképp a nevelt gyerekeimhez.

Eleinte az édesanyja jóvoltából nehezen indult a kapcsolatunk,a kislány szeretett is volna,meg nem is...

Azóta eltelt 12 év,és mondhatom,lassan,de biztosan,nagyon jó viszony alakult ki köztünk.Annyira,hogy utóbbi időben szükség esetén már inkább engem kérdez előbb,aztán az anyját...

Sajnos az anyuka nem hogy velem,de még a férjemmel sem tudott megbékélni azóta sem!Még csak köszönő viszonyban sem vagyunk.

Az exemnek volt 3, nem tudtak elfogadni mert az anyjuk is ellenem hangolta pexig 6 eve váltak koztem es közte volt az exemnek 2 nő....

Kesobb jobb lett miutan gyerekeink szulettek de addigra engem is otthagyott ill kidobtam mert nőzött.

A gyerekeimnek lett nevelőapjuk, őt imádják, es a párom is, az apjukhoz nemigen hajlandóak menni mert iszonyú faarc a párommal meg egész más egesz nap ökorkodnek nevetgelnek.