Mi a véleményetek az LMBT családokról?

Utolsó,azt elfelejted a képletből,hogy melegek esetében minden esetben TUDATOS családtervezésről beszélhetünk,ugyanis ott nem tud "becsúszni" gyerek.

Az,hogy valaki "bántalmazó" környezetből jött még nem biztos,hogy rossz szülő lesz.Sőt,általában pont azok lesznek a magasabb empátiával rendelkezők.

Egy meleg gyereknek heteró családnak sokkal nehezebb felnőni,mint egy heteró gyereknek meleg szülőkkel.

Ha a melegek túléltek ezt,akkor a heteró gyerek sem fog belehalni,ha melegek nevelték.

Az a gyerek nem fog szorongásban élni,nem fog éveket gondolkodni,hogy mikor coming outoljon.

A szülei mindenképpen elfogadják olyannak,amilyen.

Persze kívülről lehet támadni egy családot,de azt mondom,ha egy család összetartó akkor ezt is lehet kezelni.

Ha a szülők között széthúzás van,akkor bizony nagyon bele tud rondítani a környezet a család életébe.

Saját tapasztalatból mondom.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok a kérdés szempontjából, hogy végignézhettem egy leszbikus (férfias beállítottságú) édesanya kisfiának a felnőtté válását.

A hátterükről annyit, hogy az anya nem a mai divatos trend szerint váltogatta a barátnőit (persze volt keresés is bőven), hanem 2 hosszabb kapcsolatban együtt éltek hárman. Az anya és a gyermeke mögött egy 1,5-2 évtizede fennálló, elfogadó, szeretetteljes környezet - egy nagyobb közösség részeként - érzelmileg biztonságot adó hátteret biztosított számukra. Havi, heti, időnként napi szinten szerető és elfogadó barátok által töltődve.

Ehhez képest az anya legnagyobb harca a 10-20 éves fiával mindig is a gyerek édesanyjához való extrém ragaszkodása, a fiú nulla szociális-, és magánélete, valamint a barátok hiánya kapcsán volt. :(

Az első komolyabb sikerét az anya akkor érte el, mikor végre rávette a 15 (!) éves fiát, hogy menjen le a társasház elé időt tölteni a korabeli srácokkal, mikoris a fiú fél óránként (!) csörgött föl az anyukájának a kaputelefonon, hogy elmondja neki, milyen jól érzi magát.

A fiú 20 éves koráig tudtam nyomon követni az életüket. Ekkor még nem voltak barátai, kivéve egy 3 évvel fiatalabb fiú a közösségből, akit kiskamasz kora óta szívesen gardírozott, "idősebb testvérként", csak néhány olyan szülője által erősen támogatott haveri kapcsolata a korosztályából, ahol néha átjárogattak egymáshoz! Továbbá 20 évesen beszélt a fiú életében először egy lánnyal (!), pedig 50-150 fős gyerekseregletben nőtt fel, ahol havonta 1-2 alkalommal nagyon sok lehetősége volt bekapcsolódni akár a fiatalabbaknak, idősebbeknek, vagy vele egykorúaknak szánt programokba. De sosem tette. Mindig ment mindenhova az anyukájával, max segített neki, vagy árnyékként követte, ha pedig a szülője határozottabban elküldte, hogy menjen, és barátkozzon, inkább magányosan (vagy a kis barátjával) kódorgott órákon keresztül.

Ez egy történet, egy élet, egy "család", egy kívülálló, laikus (nem pszichológus) nézőpontjából.

16-os. Remélem mihamarabb kipusztul a fajtád.

Nekem hetero szüleim voltak. ÉS azt kívánom, BÁRCSAK két férfi nevelt volna fel! Lehet sokkal jobb lett volna minden.

" Megkérdezi a kérdező, hogy mi a véleményem, és törölteti a választ, mert nem tetszik. "

Te nagyonhülye, honnan veszed, hogy a kérdező töröltette? Ezt BÁRKI megtehette, akár egy válaszoló, akár olyan, aki egyáltalán hozzá sem szólt.

Egy heteró családnak nem kell a gyerek, és két nő/pasi neveli az nem mutat rá arra, hogy jobb két azonos nemű, mint két felelőtlen, családot alapítani, neveli eltartani nem képes heteró pár?

Csak azért gondolkozzom már el, aki elítéli a melegeket és a családjukat, azon hogyha az a természetes, hogy nő és férfi, miért van mégis annyi árva? Mert ők azért szültek gyereket hogy valami legyen? Az lgbt párok nem fogják kidobni a gyereküket hogy árva maradjon, mert ők nekik boldogságot okoz, hogy vállalhatnak egyet mert ez sem egyszerű. Ők nem élhetnek ilyen könnyen ezzel, mint a heteró párok és így is mehet a vita tovább és tovább.