Hogyan lehet egyedül élni? Amikor hazamész és üres a lakás.
27 éves vagyok és rádöbbentem, hogy nem tudok egyedül élni. És most hogy erre rájöttem, kicsit nagyobb rávilágitásom van a múltbeli hibáimra is.
Eddig világéletemben körbe voltam véve emberekkel otthon. Iskolás koromban a családommal, utána a kollégiumban szobatársakkal, ezután éveken át a barátommal. Tavaly szakitottunk és hazaköltöztem, de addigra otthon már csak anyám maradt és vele nemigen találkoztunk, alig beszéltünk és eléggé be is voltam fordulva, kicsit depressziós voltam. Most nemrég kiköltöztem külföldre, és újból van lakótársam, és szó szerint kivirágoztam, újból élvezem az életet. Ellenben ő nemsokára hazamegy, és teljesen egyedül kell élnem innentől.
És félek. Mert most a lakótársammal naponta váltunk pár mondatot, elmeséljük kivel mi történt aznap, ha valaki kicsit feldúlt kibeszéljük magunkból a problémákat. De ha egyedül élek nem lesz senki. Persze vannak haverok akikkel hetente többször találkozom, de akkor is ha hazamegyek üres a lakás...
Csak én vagyok ilyen gáz, hogy ezt igy élem meg? Úgy érzem emberek között kell lennem legalább olyankor amikor nem dolgozom (mert a melóhelyen tök egyedül vagyok, senki sem szól hozzám). Ti ezt hogy kezelitek?
Mindenkinek kell, hogy beszélgessen. Ha a munkahelyeden is egyedül vagy, akkor természetes, hogy otthon már nem szeretsz egyedül lenni. Én a válásom után 1 évig nagyon élveztem az egyedüllétet, hogy nem szól bele senki semmibe. De örülök, hogy végre van mellettem valaki, akivel megoszthatom a gondjaimat, vagy egyszerüen csak elmondhatom neki ami éppen az eszembe jut.
Biztos vannak kivételek, akik élvezik az egyedüllétet, de szerintem a többség társra vágyik.
Nem vagy egyedul! En regebben nagyon szerettem egyedul lenni, de mar nem. A ferjem van, amikor honapokra elmegy es persze lelkileg nem egyszeru, hogy nincs otthon. Nekem az a problemam alakult ki, hogy ejjel felek, mikor epp ez az erzes egyszeruen elfog. Regen nem volt ilyen, de mostanaban ez nagy gondom. Es az ilyeneken csak egy dolog segit. Le kell kotnod magad, pozitivabb eletszemleletre van szukseged. A te esetedben pedig abszolut lehetoseg van uj lakotarsra vagy parra. Szerintem a te erzesedben az is benne van, hogy tisztaban vagy vele, hogy a lakotarsad a beszelgeteseitek miatt hianyozni fog neked es ezert erzel igy. Kell ido meg megszokod ujra a maganyt, de ha ezt nem akarod, tudsz valtoztatni...teljesen normalis, amit erzel, foleg, hogy munkaban sincs lehetoseged emberek kozt lenni. Az ember tarsas leny, nem jo neki a teljes egyedullet. En most babaval vagyok itthon es nagyon ritkan megyek mas emberek koze...ez regen ugye nem volt nagy dolog, most meg az es annyira orulok, amikor masokhoz szolhatok, mert hianyzik. Te is igy vagy most es ez igy van jol. Keress baratokat, sot part is, ha ugy erzed, arra van szukseged.
23/N
Igen valószinüleg az is belejátszik, hogy ilyen a munkahelyem... De most a nagy szakitás óta nem nagyon keresek párt, az borzasztó volt, és azóta ami probálkozásom volt mind rosszul alakult. Szóval ha kialakul valami valakivel az jó, de nem akarok belesietni egy kapcsolatba.
Ez előző barátomat is zavarta hogy állandóan vele akarok lenni, igényelte volna hogy néha nélkülem legyen. És én nem akarok megfullasztani senkit. Ezért keresek megoldást most.
És mi a helyzet azokkal, akik mondjuk nyugdijasok és meghalt/nincs férjük? Azok közül csomó tök jól elvan, engem meg a gondolat is elborzaszt hogy ennyire egyedül legyek.
Az a baj, hogy külföldön vagyok, de csak 1 évig és nem tudnám hazahozni...
Valamint a munkám miatt néha 10-12 órát dolgozom. Nem lenne az állatnak jó velem.
Két dologra figyeltem fel, az egyik, hogy a volt párodat is birtokolni akartad, a másik, hogy "nem lenne jó az állatnak veled". Kicsit olyan, mintha nem szeretnéd magad eléggé, talán ezért nem szeretsz egyedül lenni (magaddal!), és azért nem keresel új párt, mert veled se állatnak, se embernek nem jó.
Itt kezd el megoldani a dolgot. Legyenek barátaid, küzdj meg értük. A lakótárs nagyon kényelmes dolog, mindig van, hozzászólhatsz. A barátok és a társ nehezebb, fel kell kutatni őket, kiválasztani, megismerni, közel engedni magadhoz, nincs ott tálcán minden este. Ha akarsz tőlük valamit, fel kell emelni a telefont, vagy találkozni kell velük.
Ha ezt megteszed, és belül magadban is rendet teszel, jó lesz egyedül élni. Csak arra vigyázz, hogy meg ne szokd túlságosan, mert ha rákapsz a függetlenség ízére, az meg megnehezíti a párkeresést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!