Ti hogy zártátok le fejben a házasságotokat váláskor?

Nem tudom, hogy lehet lezárni.

Én is egy szép és boldog család képét szerettem volna látni, de nem ment.

Évről évre egyre rosszabb lett.Az utolsó 4 év már nagyon rossz volt.

Végül 14 év után elváltunk.

Mai napig sajnálom.Nem a válást, hanem hogy egyáltalán odáig jutottunk.

Új életet kezdtem.De sokszor eszembe jut még mindig, hogy nem így kellett volna lennie.

Én boldog vagyok, de a gyerekeimnek rossz ez a felállás.

Néha marcangol az önvád, hogy önző voltam és rosszat tettem a gyerekeknek.

Az ember nem úgy indul egy házasságnak, hogy a válásra gondol.

Azért kötjük össze az életünket mert szeretjük egymást és azt hisszük ez mindig így lesz.

De a dolgok változnak.

Tovább kell lépni, nincs mese.

Küldök neked pár biztató szót: a férjed egy s..gfej.

Elhiszem, hogy a megszokásból nehéz kilépni, de felejtsd el.. Sokkal jobbat érdemelsz, a gyermekeddel együtt. Egy pillanatig ne sajnáld a válást.

Kívánom, hogy mielőbb megtaláld az igazit!