Elvállaljam a keresztszülőséget?

Ne vállald el mert eleve rossz a kapcsolat a növéreddel ha lenéz mert csak párod van nem vagy hzas csak boldog,nem v megkeresztelve stb,mi értelme ezt eröltetni,amugy nem olyan rég épp a nővéred kérdezett itt h milyen keresztzanya lenne egy vadházsságos léha stb nő...

Nekem daganatosként elég sok időm van gyakorizni ,a memoriám meg mint egy elefánté. Szóval vagy kamu a kérdés v a nővéred eléggé utál téged.. :o

Mindenki hibázik, lehet hogy akkor még nem bízott elégé benned vagy nem tudom, elvégre felnőtt nő vagy döntsd el,kérdezd meg a barátodat is hogy ő mit gondol?

Mérlegeld a dolgokat.

Én nem vállaltam el, igaz engem nem is kérdeztek csak úgy rámsütötték, hogy keresztanyu. Folyton így hívott a gyerek előtt a tesóm de megkértem, hogy hagyjuk ezt, szólítson nyugodtan a nevemen. Nekem nincs párom, a gyerek nincs megkeresztelve, szóval ha nagyon ragaszkodunk a papírformához akkor egyik fél részéről sem teljesültek a feltételek.

Emellett nem is vagyunk jóban, nem is beszélünk. Évente 1x elmondja mit vegyek a gyereknek karácsonyra és ennyi - neki másra nem is kellett a keresztszülő csak arra, hogy kapjon valahonnan ajándékot a gyerek.

Értelmét sem látom ennek a "státusznak", kicsit erőltetett.

Ha nem vagy megkeresztelve, akkor eleve nem lehetsz keresztszülő, így innentől bármi máson felesleges gondolkodni.

Hivatalosan még a felekezetnek is stimmelnie kell. Nálunk páromék családja református, a kislány görög katolikus lett (a nagytesó is az, ő még apai nyomásra volt, de anyuka most szerette volna, hogy a két lány ugyanúgy nevelkedjen). Mivel párom is ref., így csak azért lehettünk keresztszülők, mert én katolikus vagyok. Mondjuk én római, de hiába szóltam az anyukának, neki kimaradt ez az információ. A keresztelőn kérdezett rá a pap, nézett is csúnyán, hogy nem erről volt szó, de volt annyira jó fej, hogy nem mondta azt, hogy sztornó az egész. :)