Miért van az, hogy sok szülő nem enged meg semmit a gyerekének?

Este 9 az nem délutáni fagyizás.

14-17 éves mi a túrónak cselleng szanaszéjjel?Nem az utcán kell nevelkedni,arról nem is beszélve sok családnak nem tellik "csak" egy fagyira,meg pizzára...

Jelzem voltam fiatal,de az utcán/udvaron kint játszathattunk,el nem mehettünk,ha strandoltunk ,akkor valakinek a szülője ott volt...fagyizni a család együtt járt,kirándulni szintén.

Szóval a gond ott van inkább,amikor a haverok a család,az utca meg az otthon...

Én sem értem őket.

Bár engem mindig mindenhova elengednek, de én meg nem akarok menni sehova, inkább itthon vagyok. Heti 2x járok el, hogy Barátommal legyek.

Milyen felnőttek lesznek úgy, hogy semmit se tudnak arról, hogy mi van a 4 falon, házon kívül? Szerintem olyan, aki nem talpraesett, magát egyedül képtelen eltartani... Esetleg vigyázni, megvédeni se tudják magukat...

Szerintem se jó az, ha valakit az utca nevel, de az se, ha mindig csak otthon kuksol...

15/L

Hát sajnos én pont ilyen helyzetben vagyok ami nekem nagyon rossz. Nekem is jobbik esetben 9 a maximum és akkor is csak úgy ha később megyek el itthonról. Én is csak a barátnőimhez megyek nekem pl mindíg azzal jön anyum hogy hol van a családom itt vagy ott...csak épp ha itthon vagyok akkor nem is beszélnek velem mert nem érnek rá. Én sem értem hogy miért jó az nekik ha a 4 falat bámulom. Az pedig a rosszabbik eset amikor senki nincsen itthon csak én de akkor sem nagyon mehetek. Sajnos nem tudom hogy miért csinálják ezt velem pedig tényleg nem volt velem soha semmilyen baj. Nem szólok vissza és viszonylag jó tauló is vagyok. De azért már megszoktam és tenni sem nagyon tudok ellene. Ez van

17/L

Én sem értem, miért jó az egyes szülőknek, hogy a gyerek napestig kuksol a lakásban. Nyár van, ilyenkor is kell neki a társaság, nem csak iskola időben. Amikor 15 éves voltam, nekem sem akarták nagyon megérteni a szüleim, hogy miért jobb a városban csavarogni, mint itthon lenni. Ők azt akarták, hogy a barátaimmal itthon, nálunk legyünk. De aztán végül is meg tudtuk beszélni a dolgot. Főleg, hogy egyszer tényleg felmentünk a barátaimmal délután, na anyukám többet nem akarta, hogy ott legyünk. Egyrészt hat embert képzeljetek el egy félszobában, plusz zenét hallgattunk, plusz próbáltunk közben beszélgetni, meg látványosan unatkoztunk, mivel semmi nem történt. Anyukám meg eléggé megelégelte a zajt, aztán mondta, hogy ha így áll a dolog, akkor inkább menjünk el valamerre. Onnantól kezdve nem volt gond.

És semmi szörnyűséget nem csináltunk mi az utcán sem, csak jöttünk-mentünk, bejártuk a várost, meg beültünk a kedvenc helyünkre szódázni (másra nem is volt nagyon keretünk).

Én a fiamat sem fogom bezárni a négy fal közé ilyen korban, hiszen azért van nyár, hogy jól érezze magát.

Nekem is sok határt szabtak, amíg be nem töltöttem a 16-t.

Nálunk az utcán romák és bedrogozott emberek járnak. Fényes nappal megtámadják az időseket, akár párszáz forintért is.

Sajnos az utca sok veszélyt is rejt az izgalom mellett.

És nem csak a mi városunkban vannak romák, meg rosszindulatú emberek. Nem csodálom, hogy féltik az emberek a gyerekeiket. Főleg a lányokat.

Hiába van nyár, hiába lehetne kint 10-11ig a gyerek, ha veszélyes környéken laknak, nincs rá sok esély.

Szerintem ez az oka.

Szerintem azért rendelik haza este 9-re a gyereket, mert félnek, hogy egyedül menne haza a sötétben a gyerek, és annyi, de annyi rosszat hall az ember. Tudom, fényes nappal is megtörténhet a baj, és akkor már ki se mozduljunk a házból, ha ennyire parázunk, csak hát a szülők ilyenek:D Túlféltősek, mert egy 14-17 éves gyerek, mégy gyerek, gyerekül gondolkozik, és könnyen bele lehet vinni a rosszba. Még egy 18-20 éves is nagyon gyerek:D

A szülők csak óvatosak. Valahol megpróbálják meghúzni a határt, mert tudják ők, hogy nem 17 évesen már milyen igényeik vannak a gyerekeknek, és az este 9-10 szerintem nem is olyan borzasztóan elviselhetetlen, betarthatatlan.

27N Még nincs gyerekem, most lesz:D Lehet én is ilyen borzasztó aggódós leszek:D

Velem ez pontosan így van. :P A tavaly nyár az kész katasztrófa volt. Egy hónapig győzködtem anyámat, hogy engedjen el a legjobb barátnőmmel, és annak apjával a Balatonra egy hétre. Már az nem tetszett neki, hogy egyedül bemenjek a Keletibe... De végül nővérem közbenjárt az érdekemben, és elmehettem. Mondjuk ő is jött velem, ez volt a feltétel.

A nővéremnek is elege van már, mert szerinte rendes lány vagyok, nem olyan mint néhány korombeli lány. Volt már jópár vita is erről a burokban tartásról. Mondjuk én már olyan szinten unom az egésszet, hogy kedvem sincs sehova se menni. És akkor jön anyám, elkezd velem ordibálni, hogy miért lógok a gépen órákat. Mi mást csináljak? Jó, más elfoglaltságként, olvasok, meg fotózok. Gépen is leginkább a távoli barátnőmmel dumálok. Néha kicsit irigylem is őt. 14 éves és kis rábeszéléssel szinte bárhová elengedik.

Ha még 18 éves koromban is ez lesz, ledobom a jókislány imaget, és kitörök. Bár szerintem előbb is kiállhatnék magamért...

17/L