Egy új házasságból milyen eséllyel örökölnek a nem közös gyerekek? (Közös gyermek nincs is)

"2. A szerződő felek

Az 1977. évi IV. törvénnyel történt módosításig a Ptk. csak a természetes személy által saját háztartásában teljesítendő tartási kötelezettségvállalást engedte meg. A körülmények megváltozása folytán azonban igény támadt arra, hogy jogi személy is vállalhasson tartási (járadéki) kötelezettséget. A bírói gyakorlat szerint ennek a kiterjesztésnek továbbra is megvan a helye, hátránnyal nem jár. Emellett szól a diszkrimináció tilalmának alkotmányos elve is, ami jelen esetben a szerződési szabadság egyik aspektusának, a partnerválasztás szabadságának a kiteljesítését is jelenti az ellátásra vállalkozók szélesebb körének az engedélyezésével. 

Helyes ugyanakkor az a visszterhesség vélelmét megtörő speciális szabály is, ami a közeli hozzátartozók viszonylatában, ha a körülményekből más nem következik, a tartás ingyenességét deklarálja. Itt az ingyenességet mind a jogalkotó, mind a kialakult gyakorlat, mind a Ptk. előtti hagyomány a törvényes rokontartás és a szerződéses tartás szűk mezsgyéjére, egybeérésére vezeti vissza. A bírói gyakorlat támpontot adott a közeli hozzátartozó fogalmának kialakításához is, ami végül az új Ptk. értelmező rendelkezéseinek részévé vált: Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont „közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; 2. pont szerint hozzátartozó továbbá: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;” Ennyiben tehát a családjogi tartásnál szélesebben értelmezhető a jogügyleten alapuló ingyenes tartás kötelezetti köre. Ez azonban élettársak között sem zárja ki a visszterhes tartási szerződés megkötésének lehetőségét, de a tartás mértéke magasabb kell, hogy legyen, mint közeli hozzátartozónak nem minősülő személy kötelezettségvállalásánál (BH 1990. 157., BH 2002. 268.).

"

"A helyzet, hogy páromnak három gyermeke van, akik a szüleiktől kaptak 1-1 ingatlant, amivel gyakorlatilag a párom ki lett semmizve."

A parod hogy lett azzal kisemmizve, hogy ő meg az akkori felesege vettek a gyerekeiknek ingatlant?

Ti írhattok házassági vagyonjogi szerződést, illetve ha még nem vagytok házasok, akkor a szüleid a te saját neveden számládra utaljak az összeget, amit a házra szánnak, így az hizonyititgsn kilók vágyon kesz mindenképp. Ezek nélkül ha ingatlant vesztek a házasságkötés utan, mindegy higy ki mennyit tett bele, 50-50%ban lesztek tujlajdonosok, így a párod gyérekéi a ház felet fogják örökölni.