Mi lehet szerintetek a gond?
Sziasztok!
Előre bocsátom, azért ide írtam ki, mert a Felnőtt párkapcsolatokba úgy érzem jobb nem tenni. Ez nem párkeresés és nagyképűnek sem szeretnék tűnni, de szükségem lenne normális kívülállók véleményére.
27 éves lány vagyok, a rokonok, barátok, ismerősök szerint nagyon szép. Az is tény, hogy kaptam ajánlatott modell munkákra, de nem az én világom. Tehát elvileg arcra nem lehetek "ronda" ezek alapján. Én sem érzem, hogy baj lenne, de látszólag valami mégis van. 175 magas vagyok 60-65 kilóval, sportolok 20 éve tehát a súlyom sem szállt el, hosszú barna haj, zöld szem. Sminkelni nem szeretek, nem is szoktam, maximum átlátszó szempillaspirál, szőlőzsír, nem vagyok mű sem. Öltözködésben inkább a sportosat kedvelem. Alapvetően mosolygós vagyok, bárkivel bármiről elbeszélgetek. Valahogy mégis láthatalan vagyok a férfiak számára. 3 éve volt utoljára kapcsolatom, azt is én kezdeményeztem.. Nem vágyom per pillanat kapcsolatra, de azért az nekem is furcsa, hogy engem sosem szólítottak meg a pasik. Leszámítva az 50-es és 60-as korosztályt, de szerintem érthető, hogy velük miért nem kezdek. Azért ezeket emelem ki, mert ha szembe jön veled valaki, nem a humorát látod először, hanem a külsejét, tehát elvileg azért szólítasz meg valakit, mert tetszik, szimpatikus.
Szóval szerintetek mi lehet a gond így elsőre?
A normális válaszokért nagyon hálás lennék, mert mégsem egyedül tervezem azért leélni az életem.
válasza: válasza:Szórakozni inkább baráti társasággal szoktam, amivel nem nagyon vagyok kisegítve, mert többségüket az egyetemről ismerem és fiúk. A lányokkal hiába próbáltam barátkozni, az évek alatt rájöttem, hogy vagy kibeszéltek a hátam mögött, vagy csak időtöltés voltam, nem igazi barátnő. Hobbim sok van, bár inkább magányosak. Próbáltam csoportokba becsatlakozni, de valahogy nem fogadnak be. Mármint, ha nem jelenek meg a következő alkalommal, az sem kelt feltűnést. Ezzel mondjuk már az óvoda óta küzdök, mindenhonnan kilógtam. Most már sokkal nyitottabb vagyok, mint akkoriban, szóval ha szólnak hozzám, szívesen beszélgetek, bárhol, bármikor, bárkivel. Csak hát nem szólnak..
Első, segíts: hogy adsz jelzést? Mármint nem megy ez nekem. Úgy érzem, én nem vagyok birtokában annak a valaminek, amivel más lányok felhívják magukra a figyelmet.
válasza:Mivel nem szeretnék egyesével mindenkinek képet küldeni, ennyit tudtam tenni, hogy valami képet kapjanak rólam.
Most én kérdezek. Ha kötözködni szeretnél, de érdemben nem szólsz hozzá, akkor minek válaszolsz?
válasza:Kérdező, ezzel feladtad a leckét nekem (38/F/HET). Én nem vagyok modellszépség, csak egy rendszertelenül sportoló, táncórárajáró, aktatologató kocka.
Az ún. nonverbális jelek leolvasása/adása nekem is nagy kihívás. Az emberek nagy részének ez nem gond. Az unalom már kb. megy. :-) Könyvből (pl. a Pease házaspáré) és egy másikból, ami kimondottan társkeresős tematikâjú, tanulom és igyekszek tudatosan alkalmazni a napi életben.
A fiútársasággal szórakozni (nem diszkó) menni nem tűnik rossz ötletnek nekem, mert gyakraban keveredhet oda 1-2-3 idegen srác, akikre ki lehet vetni a hálót.
Az arcod szénporral bekenéséig ne menj el, de esetleg próbálj meg olyan módon öltözni, ami a természetes szépségedet kevésbé hagyja látszani, de annak akinek akarod meg tudd mutatni. Ha egy férfikezdemény így meg mer közelíteni, és a második - inkább harmadik - alkalommal már az "átlagos" énedet mutatod, asszem legbelül odavissza lesz érted. Legalábbis én így lennék.
válasza:Hát, ha a férfiak félnek tőlem, én meg tőlük, akkor ez patthelyzet. Nem tudom, hogy jelez egy nő. A mosoly még oké, de ha a másik nem lép, akkor mi a teendő? Olyan jó lenne, ha egyszerűen csak mindenki kimondaná, amit gondol. Azzal lehet kezdeni valamit.
A feltűnő cuccokat amúgy sem hordom, csak feszengek bennük, meg az egyébként sem én vagyok.
válasza:Allen Pease: Testbeszéd - Alapvetően általános, munkahelyi, de 2-3 oldalt szentel a szexuális közeledésnek is.
Susan Quilliam: Testbeszéd - Na ez már 30+ oldalon tárgyalja a szerelemmel kapcsolatos dolgokat. Kitér az introvertált-extrovertált személyiségre is.
Ha okos is vagy, az sz@r ügy, mert ezek egy része hajlamos agyból dolgozni az ösztön helyett. Kaptam én is ilyen szemrehányást.
Ha már egyikünk sem tanulta meg a gyerekkor-korai fiatalkorban ezt magadtól, akkor a könyvekből kell tovább okosodnunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!