Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Azokhoz szólnèk akiknek nincs...

Azokhoz szólnèk akiknek nincs testvérük! Milyen volt gyerek ként és milyen felnött ként testvér nélkül?

Figyelt kérdés

2018. szept. 12. 20:00
1 2 3
 1/25 anonim ***** válasza:
61%
A lehető legjobb. Sosem akartam testvért és a gyerekekért sem vagyok oda a mai napig. Legalább nyugodt gyerekkorom volt.
2018. szept. 12. 20:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/25 anonim ***** válasza:
83%
Néha hiányzott de alapjáraton jól elvoltam a barátokkal. Felnőttként inkább most kezd hiányozni hogy a szülök már nem teljesen egészségesek, igy minden rám marad , de igazából csak ilyenkor érzem hogy jó lenne ha valaki segitene.
2018. szept. 12. 20:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/25 anonim ***** válasza:
83%

Semiylen

Bár van tesóm de sajnos olyan mint ha nem is lenne

2018. szept. 12. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/25 anonim ***** válasza:
93%
Nekem azért nem lett testvérem, mert anyukám méhét szülés után kivették, komplikáció miatt. Soha nem éreztem hátrányát, mert apu és anyu is nagyon jóban van a testvérével, és nagyon figyeltek arra, hogy az unokatesóimmal jó és közeli legyen a kapcsolatom. Szinte a tesóim <3
2018. szept. 12. 20:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/25 anonim ***** válasza:
88%
Nagyon jó volt, akárcsak az 1-es válaszolóé. Szerencsére a szüleim sem akartak. Soha nem hiányzott.
2018. szept. 12. 21:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/25 anonim ***** válasza:
95%

Bár én nem, de mindkét szülőm egyke. Szerintem anyukámnak 1 percig se hiányzott a testvér, 3 kb vele egyidős lány lakott a szomszédban, elvolt velük. Apukámat csak felnőttként zavarja, mert meghaltak a szülei, így már nincs otthonról közeli rokona. De van 2 unokatestvére akikkel együtt nőtt fel, szóval gyerekként jól elvolt.

Nekem van egy öcsém, jó testvérek vagyunk, de ha nem lenne akkor sem lennék depressziós. Nagyon sokszor nem olyan jó a kapcsolat mint hinné az ember és sok bosszúságot tud okozni egy rossz testvér.

2018. szept. 12. 22:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/25 anonim válasza:
57%
A gyerekkorommal nem volt semmi baj. Elvoltam az unokatestvéreimmel, barátaimm, de volt, hogy egyedül is. Most 15 éves vagyok és kezd hiányozni, hogy egyedül vagyok úgymond. Egyre többet érzem, hogy jó lenne valakivel megbeszélni olyan dolgokat, amiket anyáékkal nem akarok megbeszélni. Vagy hasonló. Vagy csak belegondolok, hogy később, ha a szüleim már nem lesznek, akkor egyedül kellesz átvészelnem nehezebb időszakokat stb. Mert én úgy vagyok vele hogy a barátok jönnek, mennek, de egy testvér mindig is testvér marad, ő mindig ott lesz melletted. (Jobb esetben)
2018. szept. 12. 22:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/25 anonim ***** válasza:
79%
En mindig szerettem volna, de nem tragedia, hogy nem lett. Neha szar, hogy senki nincs a csaladban korban hozzam kozel allo, akivel megbeszelhetnek dolgokat meg segitenenk egymast, de talan ennek van egy olyan pozitiv oldala, hogy talpraesettebb vagyok meg megoldok mindent egyedul is, elintezek stb. Mas meg meg 50 evesen se kepes onallo eletre ugymond, a csaladban van ra sok pelda. Unokatesokkal sincs kb semmilyen kapcsolatom, mert mindig megy a szurkalodas az irigyseg miatt, mert en diplomat szereztem, holott ok is megtehettek volna, mert tamogatta volna a csalad ugyanugy, csak az egyiket allandoan egyik iskolabol a masikba kellett iratni, mert logott, suli helyett hullareszegre itta magat, megbukott, nem jart be, stb, a masik meg inkabb szakmat szakmara halmozott tok feleslegesen. En se voltam mintagyerek soha, lazado kamasz voltam, de mindig tudtam azert azt a hatart, amit tenyleg nem kene atlepni. Ittunk, buliztunk mi is, de nem hulla szintig suliidoben.
2018. szept. 12. 23:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/25 anonim válasza:
61%

Kiskoromban hiányzott,mert sokat unatkoztam.. Viszont általános iskola óta teljesen megvagyok a barátaimmal,már egyáltalán nem bánom,hogy nincs testvérem,ez így pont jó. Semmin nem kellett soha osztozkodnom :D

21/L

2018. szept. 12. 23:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/25 anonim ***** válasza:
96%

Gyerekként nagyon rossz volt, mindig annyira irigyeltem, akiknek van otthoni játszótársuk, meg akikkel együtt "ki lehet beszélni" a szülőket, vagy kicselezni őket, vagy megviccelni őket, vagy bármi :) Meg akikkel lehet este együtt aludni egy szobában. Vagy akivel lehet bunyózni...

Aztán felnőttként már megtaláltam ebben a szépséget, konkrétan azt, hogy bármi anyagi nehézségem adódna, a szüleim tudnának segíteni, mert bár nem gazdagok, de nem kell más gyerekekre elkölteniük a pénzüket.

De tényleg csak anyagi előnye van az egykeségnek, semmi más. Gyerekként még az se, mert sokkal többet ér egy tesó, mint bármilyen megvehető játék vagy márkás cipő.

2018. szept. 12. 23:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!