Anyám képtelen a helyesírásra. Hogyan vehetném rá?

De bárhogy ír a facén úgyis ilyen emberek vannak.

Oda jó ez is.

De felesleges megszólni a kérdezőt mert a válaszolók zöme sokall rosszabbúl ír. Bunkó módon ékezet nélkül!!!!

Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg írni?

"Azon az estén ezt a szót kapartam bele a jégvirágok mezejébe: Édesapám odaállt mögém a mécsessel, hogy jobban lássa, mit dolgozom. A betűk árnyéka óriássá nyúlva vetődött ki a hóra, s úgy reszketett a mécs lobogásában, mint valami varázsírás.

– Te, az S-et megfordítva írtad – kacagott édesapám -, nézd, így kell azt írni.

Azzal a körmével egy rendes S betűt hasított az ablak jegébe.

De én ravaszul csóváltam a fejemet, hogy engem nem lehet bolonddá tenni.

Tudom én, hogy az az igazi, amire szülém tanított.

S ha gyorsan írok, most is sokszor megesik velem, hogy megfordítva írom az S-et, mint ahogy falusi szabók cégtábláján látni.

S mikor észreveszem a hibát, mindig teleszalad a szemem könnyel, és megcsókolom a szívemmel a ráncos öreg kezet, mely a kígyóbetűt először mutatta meg nekem."

Én megértem a problémádat..ezt azok nem értik, akik 1. nem rendelkeznek ilyen szülővel, 2. ők maguk sincsenek a topon és nincs is igényük jobbra.

Nekem is ilyen anyám..valahogy én más lettem, mindig ment a helyesírás, olvasni is szerettem. A suliban többiek szülei mind tanult emberek voltak, bár ez mondjuk annyira nem érdekelt, csak az írása (anyámnak csak érettségije van). Gyerekként szinte szégyelltem magam, amikor beírt valamit az ellenőrzőmbe (pl. kikért egy napra, stb.) és meg kellett a tanárnak mutatnom. Ebből az lett, hogy én diktáltam neki, majd később már én írtam ezeket, ő csak aláírta. Szerződéseket, fontos papírokat kb. 12 éves koromtól én írtam le nekik, hogy ne égjenek pl. a vevő előtt. (Apám sem volt jó helyesíró.)

Ma már felnőtt vagyok, de a FB posztjaitól a mai napig borzongok..nővérem is mondta már neki, hogy ez nagyon gáz és ne hozza magát kellemetlen helyzetbe, de nem foglalkozik vele. Nyilván ő ettől nem rossz ember, erről szó sincs, egyszerűen csak gáz, ahogy ír, na.

Nem nagyon lehet vele mit tenni sajnos, ez már így marad. Szerencsére már magamnak kell írnom a papírjaimat jó ideje. :D

Azt se felejtsd el, hogy korából adódóan ő mást tanult, mint te (bár a te helyesírásod is hagy némi kívánnivalót maga után, de ebbe ne menjünk bele).

Anyám pl. tanult nő, és magyar származású, úgyhogy "kifogása" sincs, mint anyukádnak, mégis képtelen a központozásra. Elmagyaráztam már neki, hogy mondjuk az írásjelek előtt nem hagyunk szóközt (ez csak egy példa), de ő úgy gondolja, jobban tudja, mert kézzel írva nem úgy van. :-) Az ő életében rég felnőttként jött be a számítógép, mint szórakozási forma, így sokkal nehezebben sajátítja el azt, ami neked vagy nekem természetes. Nincs ebben semmi ciki, vannak ezerszer rosszabbul író emberek is.

A szóbeli része meg, országon belül is jellemző, elég lemenned bárhová vidékre. Minden területnek megvan a maga tájszólása, és ez akkor is felismerhető, ha Pesten találkozol az illetővel. Hiába él itt évek óta, páromról egyértelmű, hogy szabolcsi, mert vannak jellemző kifejezések, szófordulatok; ugyanígy rajtam is érződik a családom somogyi hatása, pedig én tősgyökeres pesti vagyok... de ha egyszerűbb példát akarsz, gondolj csak a "szögedi" ő-zésre. Ezek nem kopnak ki a beszédből, a köznyelv nem egyenlő az irodalmi nyelvvel, egyszerűen rajtad marad az, amit otthonról hozol. Nyilván ki lehet irtani tudatosan, de hacsak nem tartasz nyilvános beszédeket rendszeresen, akkor felesleges.

És hidd el, anyukád pont ugyanilyen furcsán néz a korosztályodban divatos lol-vok-tali és társaira. :)

"Az ő életében rég felnőttként jött be a számítógép, mint szórakozási forma, így sokkal nehezebben sajátítja el azt, ami neked vagy nekem természetes. "

Ne fogjuk erre.

Feltehetően már akkor számítógépezett, mikor a kérdező még meg sem született, másrészt a helyesírás nem ezen múlik. 70+ nagymamám is helyesen ír számítógépen.

Kérdező, rád is rád férne egy kis nyelvtan, ha már másokat kritizálsz.