Ki meddig tűrné szó nélkül hogy valamelyik családtagja nála lakjon, úgy hogy nem ad semmit a kasszába?

Egyik rokonunk évekre (ca. 5) befogadta az elvált testvérét. De neki volt rendes munkaviszonya, és nem is volt alkoholista vagy összeférhetetlen ember. Csak a két szoba hallos lakás a 4 családtag mellett kissé szűkös volt.

Persze, ha valaki összeférhetetlen vagy nem ad bele a rezsibe, akkor az eléggé kellemetlen tud lenni.

A páromat az unokatestvére kérte meg,hogy néha amikor külföldre megy megengednénk hogy nálunk aludjon,hiszen mi Pesten lakunk..Mondta,hogy 1 hónapban talán 2-3 napról lenne szó..Megengedtük,hiszen ez nem olyan vészes..Persze ilyenkor az ember nem kér pénzt,még akkor sem ha teljes ellátást kap..(ebéd,vacsora)Ahogy mindig mondtuk egy tányérral több,de hát bőven főztünk annyit,hogy neki is jusson..

De több mint 7 hónapig volt a nyakunkon,és ráadásul a második hónapban már havonta csak 2-3 napot nem töltött nálunk..Vagyis megfordult az egész...Szinte rajtunk élősködött,és ingyen élt..Volt,hogy felhozta a nőjét is,hogy nálunk éjszakáznak..(itt már pipa voltam)..De akkor borultam ki,amikor húsvétkor elutaztunk ,(nála akkor volt az a pár nap amit nem nálunk töltött),és mivel nem voltunk otthon,egy haverját a nyakunkra küldte,hogy adjuk oda a lakáskulcsot mert nem tud bemenni a lakásunkba..(Azt hiszem itt osztottam ki először...)Végül a párom összecsomagolta a cuccát,és megkérte menjen el...

Azóta messziről kerülőm a társsaságát..igaz azóta nem sűrűn keresett minket,de amikor kereste a páromat akkor is mindig kellett neki valami..így le zártuk a kapcsolatot vele...