Normális reakció vagy jogosan esik rosszul és háborodtam fel?

Kedves elso! Akkor ird mar le legyszi milyen jogon/ szo hasznalatok utan jogos hogy egy anya lek***za a gyereket?? Ez teljesen normalis mi? Azert ez akkor is eros ha mondott volna valami olyat. Sot! Ha a gyerek lek***za az anyjat akkor is eros ha az anya visszak***za, ugyanis 1. Lesullyed a gyerek szintjere kvazi nem felnottkent viselkedik hanem lemegy gyerekbe

2. Egy x eves notol ez eleg primitiv

3. Nincsen mas konfliktuskezelo eszkoze mint hogy valami b**rka ugyanazt visszamondja a gyerekere amit ra mondtak, mint az oviban, lasd. 1-es pont

Ez mindenhogyan gaz! Es szanalmas! Ahogy az is hogy leiras alapjan az anyja meselte a nem tul izgalmas napjat, ok, meghallgatja az ember, de lathatolag a hasonlo 10. ugyanolyan esetet is elmeseli belole.

1. Nem figyel a gyerekere, nem veszi eszre hogy valami baja van amugy

2. Vannak ezek az emberek akik keretlenul IS meselnek, de az egy dolog hogy rovid lenne de az ilyenek meg bo lere eresztik

3. Ha az ember azt mondja valtsunk temet vagy hagyjuk egx kicsit egymast, mert adott esetben az embernek is lehet egyeni baja amivel tele van az agya, es a kedves anyuka ezt keptelen eszrevenni a sajat gyereken, akkor teljesen kikelve magabol ( tragar beszed, hivogatja, erzelmi zsarolas...) orjong mert nem birja elviselni hogy eszre kene vennie magat es nem csak o van a Foldon!

Nekem is voltam gondjaim anyukamnal, de sose k**rvazott le, fenyegetett, hogy megüt...

Majdnem min2degy, hogy mi volt az oka, nem lenne szabad ilyet csinálnia veled.

Ha tudsz, menj át egy barátodhoz egy kis időre és csak utána menj haza, ha esetleg nem hisztizik a telefonba. Ha igen, akkor tedd le hamar.

Költözz el végleg, amint tudsz

Kedves kérdező!

Egyet értek a másodikkal. Szerintem teljesen jogosan esik rosszul amit mondott és tett.

De ő is csak egy ember, akinek vannak hibái. Ahhoz, hogy minél kevesebb konfliktussal tudjátok egymás mellett élni, ezt mindkettőtöknek el kell fogadni. Biztosan rossz napja volt, szüksége lett volna valakire aki meghallgatja. Neked pedig egyedüllét kellett volna, ez is teljesen érthető, és természetes.

A kettőtök kapcsolata érdekében viszont néha le kell nyelni a békát (tapasztalatból beszélek) és nem szabad hangosan visszaszólni, vagy egyáltalán visszaszólni.

Nekem is mondott már ilyesmit egy olyan rokonom, aki nagyon közel áll hozzám, az anyukád viselkedésében kicsit ráismertem. De tudnod kell, hogy valószínűleg csak indulásból mondta, és nem gondolta komolyan. Ezek a szavai mindenféleképpen jobban minősítik őt, mint téged.

Legközelebb is nyugodtan, tisztelettel mondd neki, hogy most nagyon fáradt vagy, kicsit pihenni szeretnél, mert rossz napod volt. Ha nem tudja megérteni, akkor sajnos nem igazán tudsz mit csinálni, kérdés hogy bevállalod-e a konfliktust, vagy beáldozod a saját büszkeségedet. A második szerintem sokkal nehezebb (nekem legalábbis) de néha a kapcsolataink érdekében meg kell lépni.

Szerintem viszont, hogy ha elmész, és otthagyod, akkor az nem segít, mert amellett hogy dühös, még aggódik is, és egyre csak dühösebb lesz.

De te ismered anyukádat, ha egy kis idő egyedül segített neki lenyugodni, és tisztán gondolkozni, akkor jól tetted.

Ha van rá esélyed, hogy meghallgat (ha egyébként jó közöttetek a kommunikáció) akkor próbáld meg elmagyarázni neki, hogy mit miért tettél, és hogy mennyire rosszul esett amit mondott.

Szia. Jogosnak erzem a reakciojat, megha nemis kellett volna csunyan beszelnie veled. Gondolom jol felment benne a pumpa es most robbant.

Nezd, ha felnott lennek es eppen azt gondolnam beszelgetek egy masik felnottel vagy meselek neki es ezt mondana: (teged idezlek:) "akkor mondtam hogy egy kicsit hagyjon mert nem szeretnék beszélgetni, erre ideges lett, hogy miért vagyok vele ilyen stb. Mondom neki hogy csak nem akarok most beszélgetni, és ennyit kértem hogy hagyjon, "

Akkor otthagynam a f..szba es tobbet nagyon nem is mennek a kozelebe, mert irdatlan tusko modja ez annak a kozlesere, hogy neki most nem alkalmas ez a beszelgetes.

Ha a gyerekem tenne, es mondana ezt es igy, akkor duplan rosszul esne, csak sajnos a sajat gyerekemmel nem lehet nem szoba allni es erzelmileg is jobban megerintene es ezert plane rosszul esne, hogy o nem erzi nekem mire van szuksegem.

Amit elrontottal az egyedul a kommunikaciod. Akkor leszel igazi felnott (bar lehet igazi tirpak felnottek is lenni:-) :-)), ha megtanulod a most nem alkalmast szepen kommunikalni.

En anyukamnak megtanultam ezeket ugy mondani, hogy anya jo, hogy beszamolsz ezekrol es tudod sokszor meghallgatlak, de most ne haragudj ez valahogy nem megy, nagyon rossz napom volt/rossz kedvem van/faj a fejem/faradt vagyok es nem tudok rad ugy figyelni ahogy szeretnek. Mi lenne, ha most elmennek lezuhanyzok kicsit es utana folytatjuk (vagy vacsi utan, furdes utan, fel ora mulva). Tenyleg ne haagudj nem.megbantani akarlak csak egyszeruen kicsit fel kell toltodnom.

Es egy ilyen utan mar eleve nagyon erzeketlennek kell lenni, ha az anyukad egy ilyet is durvan reagalna le.

Biztos vagyok benne, hogy bocsanatot fog kerni vagy hogy par nap duzzogas utan mindketten tuleptek rajta. (Valoszinu anyudnak is rossz napja volt es mas serelmekkel egyutt mutatta ezt a kitorest, bocsasd meg neki.)

Minden történetnek 2 oldala van, elég nehéz elképzelni, hogy te mondtad neki, hogy: Anya, folytassuk ezt a beszélgetést kicsit később, akkor szívesen meghallgatlak de megfájdult a fejem/dolgom van stb... és ő igy reagált, + eleve az hogy felemelted a hangod nagyon tisztelettudó volt és számomra elég sokat elárul rólad, többek közt a feltételezhető szóhasználatodra is utal velem szembe.

Szóval összefoglalva elösször értékeld át a történteket saját magadra nézve kritikusan és ha még mindig ugy látod, hogy anyukád a hibás menj haza kérj bocsánatot, hogy megbántottad, mondd el, hogy neked mi esett nagyon rosszul és beszéljétek meg a helyzetet, hogy ezek után kinek min kell változtatnia, lehet hogy ő neki is rossz napja volt, ideges volt valamiért (igen ez néha az anyákkal is előfordul).