Miért érzem ezt? Miért bánok annyi mindent?

Nagyon rossz párt választottam, válófélben(megycsalt, megalázott, terrorizált) vagyunk, van egy gyerekünk is. Nézegettem a barátaimat, iskolatársaimat az iwiwen és sokszor elszorult a szívem, hogy ők milyen boldogok. Sajnos én nem vagyok az, nagyon nem tudom mi lesz hogy lesz, az eddig felépített életemet teljesen át kell alakítanom és félek. Nézegettem a srácokat, akik annak idején udvarolgattak és elutasítottam őket a férjem miatt,( akivel akkor még olyan jól voltunk, szerettük egymást, mára már csak bántjuk a másikat) és azon gondolkoztam miért is nem választottam őt, vagy őt?! Most boldog családok, gyönyörűek együtt, látszik mennyire szeretik egymást és babát. Nálunk ez sosem volt meg. Csak sajnos én nem láttam ezt időben, mire lehullott a rózsaszín köd, már egy baba is lett, mire minden szemétsége és hazugsága kiderült, már a gyerek meglett és már 2 éves. Bánok sok mindent és csalódott vagyok, hogy miért nem választottam mást! Hisz annyira sok kedves, helyes srác valott szerelmet, mégis emelett a bunkó mellett döntöttem. És mostmár itt vagyok 30 éves, gyerekkel és egy összeomlott élettel.

Tudom sokan írjátok, hogy csak sajnáltatom magam, másnak nagyobb gondjai vannak, de most teljesen összeomlottam. A férjem minden barátomat elüldözte már, még a családom éppen megmaradt, de majdnem őket is kiutálta már. Egyedül érzem magam és bánok olyan sok mindent. A kis tündérkémet nem! Őt imádom és a legszebb dolog az életemben.