Miért preferálják ennyire a trógerságot?

Kedves kérdező és kedves válaszadók.

A felvetett problematika és a reakciók egész egyszerűen csak azt mutatják, hogy nem vagyunk egyformák, nem egyezik mindenkinek mindenben a véleménye. Maga a"normális" szó is eléggé megfoghatatlan jelentéstartalmú. Elvileg a norma szóból képzett, azaz annyit tesz, hogy az elfogadott norma szerinti. De a norma, azaz a legtöbb ember által elfogadott értékrend sem egy stabil, sztenderd "szabvány" hanem relatív.

Én mindenkinek azt javaslom, hogy kérdezze meg magától, hogy "mi ez?" ami a fülemmel hall, a szememmel lát az érzékszerveimmel tapasztal. Mi ez?

És érdemes feltenni a kérdést, hogyha nem jóban és rosszban gondolkodunk, tehát a tudat által teremtett dualitást elengedjük, kik is vagyunk valójában.

Illetve még annyi, hogy nem kell ítélkezni, nem kell a helyzeteket minősíteni. A dolkok nem jók vagy rosszak, cssk eltérőek és "csak vannak".

Ahogy bölcsek mondják: "kérdezd meg a fát" a fa nem tudja hogy fa, és csak van. Nem minősíteni kell, csak szemlélődni.

Segíteni azon kell, aki kéri, és az ún "nem ártás" szerint kell élni. A helyes út az egykedvű szemlélődés és az eltérések tudomásulvétele. A vélemények egymásra erőltetése kb annyira termékeny, mint a futballhuliganizmus.