Miért ilyen egy család, és lehet-e ilyen után normális életet élni?

Adott egy nagycsalád, tíz gyerekekkel, de már a gyerekek is fiatal felnőttek szinte mind. (Nem kisebbség, és nem is mélyszegények, egy átlagos színvonalon élő, elvileg keresztény család.) A legnagyobb lányt azonban az egész családból nem szereti senki. Se az anyja, se az apja, de még a testvérei közül se senki. Amikor terhes lett, és örömmel jelentette be, senki nem örült neki, sőt, totál depresszióba esett mindenki, az apja kirohant, teljesen beroskadt magába. Az egyik lány ment ki vigasztalni. Akárhova mennek, akár az egész család, akár külön, mindenki ezt a lányt szapulja vég nélkül. Elvileg azért kapja ezt a nagy ellenszenvet, mert elmesélte még gyerekként nyíltan, hogy őt verik otthon és éheztetik. Az anyja állandóan bántotta, hogy mennyit eszik (nem kövér), és a haját is csúnya rövidre, kifejezetten fiúsra vágta. Mi válthat ki ekkora irreális ellenszenvet egy családból a saját gyerekük / testvérük ellen? Még annyit se képesek megállni, hogy vendégségben ne őt szidják szüntelenül.