Ez normális? Vagy van más is?
A múltról van szó. Egyik barátom a fülembe ültette, hogy lehet vmi trauma ért kiskoromba amiről nem tudok. Deh nem hinném.
A szüleim elváltak 6 éve kb. Amiatt mert az apám burokban tartott minket. Senkihez nem mehetünk át, még a keresztszüleimhez se, csak vele. És nem jöhetett hozzánk se senki. Elvoltam szigetelve. A szüleim sokat veszekedtek, én meg nem szóltam szinte senkihez, nemrég mesélték hogy féltek már hozzám szólni. Olyan kis elesett voltam.
Aztán vki szinte kirángatott minket onnan és azóta barátságosabb vagyok.
Szerintetek normális volt az a reakció tőlem, hogy beguboztam? Vagy más is történt amire nem emlékszem.
A válaszokat előre is köszi.
Igen, örülök is, mert amikor visszagondolok mindig sírva fakadok.
És az a baj, hogy el lett cseszve a gyerek korom, mert minden percben a 4 fal között voltam 😔
#3 Köszi
#4 Így 14 éves fejjel nem tűnik traumának, mivel alig emlékszem bármire is. Csak a pofonokra, meg a erre amit leírtam. 😔
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!