Hogyan tovább az életemmel, laza kétségbeesés őrjít meg?
Figyelt kérdés
Elhagyott a vőlegényem, voltak előzmények, többször szakítottunk és összejöttünk. Stb, tudom, hogy jobb így, de nem érzem át. Most véglegesen elköltözött, neki nem hiányzom én haldoklom a hiánya miatt, ez is bánt. Na de a folyamatos depresszióból ki kell lábalni, vannak jófej szüleim és támogató barátaim, akik egész nap tartják bennem a lelket, de én mégis szomorú vagyok. Úgy érzem 27 évesen túl sok évet pazaroltam olyan kapcsolatba, aminek nem lett értelme, így elvesztegettem a legjelentősebb éveimet. Öregnek és vígasztalhatatlannak érzem magam. 2 kérdésem lenne, hogyan tudom feldolgozni, hogyan tovább az életben, ha minden másodpercben rajta kattogok. Hogyan zártok le egy kapcsolatot vagy házasságot a lelketekben? A másik meg, hogy végülis, hogy hol tudok ennyi idősen ismerkedni egyáltalán? Hova kivel kéne eljárnom? Hol vannak azok az otthon ülős rendes srácok, akik nincsenek kint részegen a pesti éjszakában a bárokban? Kétségbeesetten magányosnak érzem magam, és olyan érzésem van, hogy soha többé nem lesz senkim :(2018. ápr. 13. 17:42
11/15 anonim 
válasza:
válasza: 12/15 anonim válasza:
válasza:Nézz már be a Felnőtt párkapcsolatok, Társkeresési problémák rovatba, vannak ott hozzád illő, tehát gazdag, egyedülálló pasik is. Írj rájuk, valamelyikkel csak sikerül összejönni.
13/15 anonim 
válasza:
válasza:Szerintem semmi értelme nem lenne máris kvázi ráakaszkodni valakire csak azért, hogy ne érezd magad egyedül. Amíg a vőlegényeden nem teszed túl magad, addig nem lenne tisztességes sem, mert csak használnád a másikat - arra, hogy enyhítse a szakítás fájdalmát. Akkor leszel csak jó társnak, menyasszonynak, feleségnek, amikor már egyedül is meg tudsz majd állni a lábadon, és nem csak mankónak kell valaki, hanem valóban társnak.
14/15 A kérdező kommentje:
Nem szeretnék ráakaszkodni senkire.
Egyszerűen nem bírom jól, hogy egyedül vagyok..
Azt mondták az idő majd enyhíti a fájdalmam, de nem így van, még a kicsi halk remény is elfoszlik, hogy valaha is minden rendben lenne közöttünk újra.
Nem keres, én sem teszem (megkért rá).. És úgy érzem a közöttünk lévő távolság már teljesen végleges és menthetetlen. És ez megőrjít. Nem akarok szerelmes lenni belé, nem akarok így szenvedni, nem akarok sírni, amikor senki nem lát.
Jó, igaz, lehet csak menekülök, bárkivel szívesen foglalkoznék, csak ne kattogjak rajta. Túl akarok lépni és úgy érzem egyedül nem megy, összeomlok és kész.
2018. ápr. 15. 21:52
15/15 anonim válasza:
válasza:Elép kapcsolatfüggőnek tűnsz. Lehet túrák helyett inkább egy pszichológusba kéne beruházni mert szerintem senki sem bírja sokáuig ha tőlük teszed függővé magad és neked sem jó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!