Mit csinálnátok e gyereketekkel az alábbi helyzetben?

most látom csak, h lány...akkor talán még könnyebb lenne melegebb anya-gyermek kapcsolat kialakítása, persze ha saját magaddal nem vagy rendbe, nem fog túl jól menni.

Itt mélyebb a probláma, hidd el...hogy egy gyermek ennyire motiválatlan...de szerintem ezt te is sejted.

A probléma gyakorlati megoldásáról: kérdezd meg, neki hogy lenne jobb. Új iskola, de akkor az elejétől kezdve figyelj rá, talán ez jár neki a legkevesebb megrázkódtatással, ugyanakkor a problémák előli elmenekülés szimbóluma. Ezért szerintem a könyörületes átengedés ebben az iskolában, jövő tanévtől pedig a fokozott együttes odafigyelés. De ami a legfontosabb:rá kell jönni, mi a problémája forrása. Motiválatlan, lehangolt, szorong: akkor akettőtö viszonyában kell keresni a bajt. Minden rendben köztetek: fogadd el, h gyengébb tanuló, de figyelmeztesd a bukás következményeire.

Mint pedagógus-hallgató adom neked ezt a pár tanácsot, ami remélem, hasznos lesz. Első körben, ha rám hallgatsz, elviszed őt sportolni. Olyan szakkört szorgalmazz, ahol érték a tudás. Erre egyébként külön ajánlottak a különféle küzdősportok, harcművészetek. Itt tiszteletet, kitartást tanul és az eseteket többségében a sportoló (és más külön elfoglaltságot űző, pl. zenélő) gyerekek tanulmányai eredményei javulnak. Érdemes lenne megkérdezni az o.főtől, hogy milyen gyerekekkel barátkozik a fiad. Ha rossz társaságba keveredett, ahol a haverok/barátok zöme szintén ilyen rosszul tanul, ki kell szakítani a közösségből. Ajánlott egy hasonló szintű iskolát keresni, ahol el kell mondani, hogy a rossz társaság miatt romlottak le a jegyei, így inkább váltottatok. Próbáljatok neki olyan szabadidős elfoglaltságot keresni, ahol aktívan pihenhet. Ne aggódjatok, ha a sport nem jön be neki. Lehet, hogy inkább művészi hajlamú és a zene vagy a színjátszás tetszik neki. Lehet, hogy többféle szakkört kell végig járni, de szerintem megéri.

Én személy szerint elsősorban a harcművészeteket ajánlanám, személyes tapasztalatok alapján is. Én magam is tojtam a tanulásra ennyi idősen. Aztán a szüleim Kung-Fuzni küldtek és egy szó, mint száz: a jegyeim rohamosan javulni kezdtek. De ismét hozzátenném, hogy ez a személyes tapasztalatom.

14:34-es lennék: bocsánat, a lányod! :)

Norci

Én is ilyen voltam ebben a korban, és most diplomás ember vagyok 35 évesen. Van aki egyszerűen később érik. Minek osztályt ismételtetni vele? Nem is értem ezt az ötletet. Nem lehet, hogy motiválni kellene?

Egyébként a tiltásnál sokkal jobb eszköz a pozitív, azaz a jóért a jutalmazás. Megkérdezted tőle, hogy miért nem tanul? Én lehet, hogy üzletet ajánlanék. Megkérdezném, hogy miért érné meg neki tanulni...a gyerekek nem buták.

Ha egyébként egy módszer nem válik be, azzal felesleges próbálkozni...

Na és mi történik ha a gyermek nem nappalin érettségizik? Semmi. Tanul a hibáiból.