Vállaljam el a keresztanyaságot?

A bátyámmal az ország két különböző felén élünk. Nem tartjuk a kapcsolatot, csak amolyan karácsony-húsvéti jelleggel írunk képeslapot. Tavaly nyáron, amikor megnősült, 5 nappal a polgári esküvő előtt felhívott, menjek tanúnak, mert a másik jelölt visszamondta, és a polgári szertartás úgysem számít semmit, az egyházira meg persze, hogy nem engem hív. Keresztülutaztam az országon, és megtettem, amire kért. A feleségével ekkor találkoztam először, nem sokat tudok róla, kedvesnek tűnik, amennyire egy vadidegen kedves lehet.

Most megszületett a babájuk, és ma felhívott, hogy engem akarnak keresztanyának. Mivel az esküvő előtt a költözésemkor beszéltünk utoljára, és akkor azt mondta, ha valaha gyereke lesz, ne számítsak rá, hogy a közelébe enged, így enyhén szólva meglepett a felkérése. A szavaiból úgy vettem ki (lehet, félreértettem), a felesége győzte meg, mert neki nincs alkalmas rokona, így tanácskozás után rám gondoltak...csak nekem ellenérzéseim vannak, és ezt meg is mondtam neki.

Miért én, miért nem egy barátjuk (mondjuk, aki az egyházi esküvőn tanúskodott neki)? Az ország másik felén élek, Ausztriában dolgozom, nincs túl sok fizetésem (hozzá képest, aki nagykutya egy jelentős cégnél), nincs kapcsolatom sem vele, sem a babával, nem ismerem a feleségét, és vele nyilvánvalóan nem kedveljük különösebben egymást. A keresztanyaságom kimerülne egy szertartásban, én pedig nem szeretem az ilyesmit. Viszont, ha visszautasítom, azzal megsértem őket (bár tudnám, miért érdekel, hiszen ő is sokszor sértett meg, de attól, hogy én visszabántom, még nem lesz könnyebb nekem...). A feleségét, aki nem ártott nekem, kedves volt hozzám, és rábeszélte a bátyámat az egészre. Elutasítok egy kisbabát, akit még nem is láttam, és nem tehet semmiről. És elvágom a lehetőséget, hogy ha lejárt a munkám, és esetleg szeretnék visszaköltözni abba a városba (amit jelenleg teljesen esélytelennek látok), talán egy új alapokon nyugvó kapcsolatot építsek fel a bátyámmal.

Vajon mi lenne a helyes döntés?

Nem tudom, mit gondoljak.