Ha nem járok el szórakozni akkor nem is lesz senkim?

Ha vannak olyanok, akikkel elvagy, és kedvelnek, akkor önmagad tudod a legkönnyebben megoldani a bajodat. Egyszerűen fogod magad, és megkérded a haverokat, hogy: "hé, srácok, nem ugrunk le a strandra/pizzázni/LAN-partyzni?" Páran úgyis el fogják fogadni a meghívásodat, elökörködtök majd, nézitek a csajokat. És utána ők is elhívnak majd ide-oda, és így tovább. Ha te nem lépsz, feléd sem fognak lépni. Minden kapcsolatot építeni kell! Nekem sem az ölembe pottyantak a legjobb barátaim, hanem "megküzdöttem" a barátságukért. A barátságért neked is lépned kell, neked is nyitnod kell.

Menj el valamilyen sport egyesületbe! A mozgás jó dolog. Ott is találhatsz hasonló érdeklődésű embereket, úgy könnyebb az ismerkedés.

22:28-as vagyok.

Bocsi, akkor írj át mindent csajosabbra :)

22:32-es vagyok,nekem is írhatsz

17 F

Én is mindig így gondolom, ahogy te, hogy ha nem járok el bulizni nem lesz pasim sose! Ehhez képest buliban még sosem lett barátom, mindig valahol máshol, ahol és amikor nem is számítottam rá :)

És pont hogy buliban nem olyat találnál, aki hozzád való, most voltam éppen bulizni a hétvégén, ott csak olyan pasikat láttam akik másznak rá mindenféle csajra, és majd kiesik a szemük ha valami lengén öltözött lányt látnak :S

Szóval normális pasit nem a diszkókban, és bulikban fogsz találni, persze ott is vannak, de minimális.

Igazából én elég sokáig antiszociális,zárkózott kis szürke egérke voltam,de szerettem klubzenét hallgatni,olvasni,verset írni,meg engem azért érdekeltek az ilyen bulizós témák.Aztán szedtem össze barátokat,meg felpezsdítettem a gyerekkori haverságokat is.S aztán folyamatosan bulizni jártunk,sétálni,strandra,ilyesmik.S élveztem,nagyon is.

A változás nehéz,félelmetes,és kicsit fájdalmas dolog,ha változtatsz,éppúgy találkozol kudarcokkal,mint ha nem.Mégis változtatni éri meg jobban,méghozzá saját magadon.Enélkül elveszett ember vagy.A világ nem fog megváltozni,Neked kell élni és túlélni,alkalmazkodni.