Alkoholista apával mit lehet kezdeni?

Magaddal tudsz mit kezdeni:

[link]

Az alkoholistává válásnak bizonyos feltételei öröklődhetnek. De most nem is ez a lényeg, hiszen sok minden örökölhető, ami a helytelen viselkedést és hozzáállást elősegítheti, de a lényeg az, hogy nem bújhatunk amögé, hogy én nem tehetek róla, mert örököltem. Ha kisarkítjuk, az ember nem kaphat akkora kísértést, amit nem képes (ki kevesebb, ki több munkával) legyőzni. Az öröklés is hozzájárul ahhoz, hogy bizonyos embereknek nem okoz problémát az ital által kínált "megoldás", mások pedig egész életükön át küzdenek vele.

Nagyon fontosak a minták is, amik körülvesznek bennünket. Az ezek közötti válogatás bizonyos intelligenciát igényel. Érdekes, hogy ezzel nem mondhatom azt, hogy csak a primitív ember lesz alkoholista, mert az alkoholizmus nem válogat.

Azt mondom, hogy egy alkoholista családi környezetében borzalmas az élet. Az al-anon valóban segíthet normálishoz közelítve megélni a helyzetet. Persze, nem ez a végső megoldás, hanem hogy a beteget hozzásegítsük a gyógyuláshoz. Ő bizonyos szempontból mindig alkoholista marad, de az abból való gyógyulás (bár először rossz) az öröm útja. Képzeld el, hogy az addig önmagát nem kontrolláló függő sóvárgásában alig várta, hogy alkoholhoz jusson, a gyógyulás állapotában pedig örömmel fedezi fel, hogy nyugodtan bemehet az áruház alkohol részlegére, és bátran rámosolyoghat az üvegekre, mint volt megtévesztőire és potenciális gyilkosaira. És ez egy jó érzés. Elégtétel.

Vagy pl. alig várhatja, hogy a rendőr végre megszondáztassa, amitől előző életében rettegett. Most már szabaddá vált, nemcsak az alkoholtól, hanem a félelemtől is.

Az se normális, hogy az alkoholista ember jobban fél a szárazságtól, mint az élete elvesztésétől. Talán ha ezt kognitív terápiában felfogja, akkor képes lesz értékén kezelni a dolgokat.

Ilyen módszerekkel dolgozik pl. az AA-terápia (vannak másfajta terápiák is). A visszaesés benne van a pakliban, de már tudja az ember, hogy képes kimászni belőle, amiben a társai, akik ugyanabban a cipőben járnak, is a segítségére vannak. Tehát nem reménytelen a helyzet, csak egy hosszú, odaadó és szeretetteljes munkát feltételez a gyógyító környezet részéről.

Nem létezik sem alkoholbetegség, sem szenvedélybetegség.

(ajánlott olvasnivaló:

[link]

)

TED video:

[link]

magyar felirat van hozzá, ki lehet választani.

Ajánlom mindenkinek, nem csak alkohol, hanem bármilyen "függőséggel".

Kedves 24-es: Nekem mindegy, hogy betegségnek hívják, vagy nem. Ez úgyis csak egy fogalmi meghatározás.

A gazdasági és politikai érdekekkel kapcsolatos gondolat is igaz lehet. Érdekesnek tartom a "felmentő" érveket (miszerint ha betegség, akkor az alkoholista háríthatja a gyógyulása kudarcát).

Szóval, én azt gondolom, hogy az alkoholizmusból ki lehet "gyógyulni", ha betegségnek hívják, ha nem.

Köszönöm ezeket a véleményeket.

Közben az jutott eszembe, hogy a sakkot is győzelemre játszák, ha sport, ha nem sport. :)

Óriási gyakorlati jelentősége hogy betegségként kezelik-e vagy sem. Nem fogalmi szőrszálhasogatásról és nem filózgatásról van szó.

Ha önálló betegségként kezelik, ami magától, csak úgy kialakul, esetleg örökölte valaki - amit szintén csak ráfognak, a DNS-mintavételt nem tartják szükségesnek hogy alátámasszák az állításukat - akkor ezzel a pszichiáterek úgy veszik hogy ők jól végezték a dolgukat, a többi már a "beteg" dolga. Akaraterő, szedje össze magát, stb. Illetve az Anonim Alkoholisták vallási szektának a karmai közé próbálják lökni, ezt erőltetik.

Ellenben ha felfogják hogy nincs olyan hogy alkoholbetegség, hanem problémás ivás, akkor ebből már logikus következtetés hogy az okokat mélyebben kell keresni - vagyis a pszichiáter munkája még csak most kezdődik!

Szóval egyáltalán nem fogalmi kukacoskodásról van szó, hanem súlyos gyakorlati jelentősége van annak hogy nem betegség.

A logikai zsákutcából kell végre kijutni:

Ha a pszichiátert megkérdezem hogy miért iszik valaki, azt mondja: mert alkoholbeteg.

- Jó, de hogy lett alkoholbeteg? Hogy kapta el?

- Hát mert iszik

- De miért iszik?

- Mert alkoholbeteg.

- Miért alkoholbeteg?

- Mert iszik.

Ha felfogják végre hogy nincs olyan hogy alkoholbetegség, azzal fel lehet oldani ezt a logikai bukfencet, és végre eredményekre törekedni.

- Miért iszik, milyen problémája van amit nem tud megoldani, és ezért az alkohol segítségével menekül a valóságból.

Ezzel már a pszichiáternek is valódi munkavégzésre lenne szüksége, amihez fel kéne kötnie a gatyát.

Nem lógathatná többet a lábát, hogy felcímkézte az embert hogy "alkoholbeteg" és azzal elvégezte a dolgát.

Paradigma váltásra van szükség. Nem fogalmi akadékoskodásról van szó, hanem logikáról, észről, valódi munkáról.