Tanulás helyett anyaság?
Párom (28) felvetette az ötletet, hogy vállaljunk kisbabát. 20 éves vagyok, csak egy érettségim van. Tavaly nem vettek fel egyetemre, így elmentem dolgozni. (Árufeltöltőként).
Azt mondta, szüljek egy babát, és amíg itthon leszek 1-2 évig, lesz időm kitalálni mit is szeretnék csinálni. Tanulni vagy dolgozni. A szüleim nem állnak túl jól anyagilag, így nem szeretnék még egy plusz költségforrást. Páromnak erre is volt ötlete, vesz egy lakást, és összeköltözünk. Persze így ő tartana el míg a gyerek mellett nem tudok elmenni tanulni vagy dolgozni.
Szeretem a gyerekeket, de úgy érzem fiatal vagyok ahhoz, hogy anya legyek.
Én azt tudom tanácsolni, hogy csak olyan dologba vágj bele, amit te magad is más segítsége nélkül is tudsz csinálni.
Ez a gyerekszülésre és nevelésre is vonatkozik.
Az élet olyan váratlan fordulatokat hozhat, ami tönkre is tehet megfelelő végzettség és állás, jövedelem nélkül!
Csak akkor vállalj gyereket, ha te magad is el tudnád tartani magatokat, kettőtöket!
A férj, élettárs meg is halhat, vagy elhagyhat, és erre nem sokan gondolnak még amíg tart a szerelem.
Ha viszont a gyerek mellett döntesz mégis, jövedelem nélkül, akkor legalább kössön a párod egy életbiztosítást magára, aminek te vagy a kedvezményezettje!
Szerintem, ha adhatok tanácsot, még szerelmes férfi eltartottjának sem jó lenni, vissza fog élni vele.
Egy szép napon akár a képedbe vághatja, hogy ő tart el, te meg nem érsz semmit.
A terhesség során érzékenyebb a nők lelke. Szülés után megváltozhat a külsőd, beteg lehetsz. Biztos, hogy ki fog tartani melletted ez a férfi?
Ha a gyerek nagyobb lesz, visszaülnék az iskolapadba.
Ha szét is mennék, gyerektartást biztosan fizetne.
Párom olyan szerencsés helyzetben van, hogy találna másik munkahelyet. Vagy maszekolna.
Szia!
Én is azt tudom írni, ha nem vagy biztosa abban hogy babát szeretnél, akkor inkább még ne. Tudod, ha ott állsz egy gyerekkel , végzettség nélkül, akkor nemigen kapkodnak majd utánad....meg gondolni kell a jövőre is!! Sajnos.
Semmi sem biztos, az sem hogy megérem a hétvégét.
Nagyon nem tudok dönteni. Mindennek a pénz az oka.
Szüleim támogatnak ahogy tudnak, de anyagilag nem tudnak sajnos. :S
eddig oké, lakás, gyerkőc, párod...
De mi lesz ha a párodnak ne adj isten megszűnik a munkahelye? Vagy beparázik a szülés előtt és legrosszabb esetben lelép? Egyedül maradnál gyerkőccel fedél nélkül, érettségivel: ez a legrosszabb eset.
Vagy ha ott lesz a gyerkőc (na gondolom az sem két fillér lesz), akkor lehet, hogy te már tanulsz, és ott lesz a tandíj, párod munkahelye meg egyszerűen megszűnik...biztosak vagytok abban, hogy a párodnak stabil a munkahelye?
Velem is hasonló történt: érettségi után az akkori párom feldobta, hogy ne menjek főiskolára, hanem költözzek oda hozzájuk (a srác 23 volt még a szüleivel élt, érettségije sem volt), és vállaljak be egy kisbabát. De ekkor már ő is tudta, hogy felvételt nyertem, beparázott.... elkezdődött a szeptember, egy teljesen új világ tárult ki elém, és más szemszögből láttam magunkat. Képzeld, akkoriban nem volt nagy divat a mobil, és a percdíjak is az egekben voltak...és állandóan azzal zaklatott, hogy megcsörgette a telefonom - hogy gondol rám - és letette... ez jó és okés is volt egy darabig, de mikor egy nagy ezt 100x eljátszotta, hááát az már igazán gáz volt...kb novemberig voltunk együtt, mert azt akarta, hogy hazudjak a szüleimnek(akik fizették a koleszt, az utazást, meg mindent én meg erre nem voltam hajlandó)
Szummárum: én nem bántam meg, hogy nem vágtam bele. Már van egy diplomám, és úgy érzem ebben a nagy világban, ha kell akkor már egyedül is elboldogulnék, nem vagyok senkire sem ráutalva...
Egy valamit tanácsolnék: mindig legyen terved, hogy mit kezdesz - magaddal- mert ha nem, akkor mások véleménye szerint fogsz élni / másoknak akarsz majd megfelelni / mások fognak irányítani, és hamar bele fogsz fásulni...
döntsd el, szeretnél-e továbbmenni tanulni vagy sem? Mert ugye tudod, hogy minél jobban halasztod, annál jobban kijössz a gyakorlatból, és annál nehezebben fogsz tudni tanulni. É
Amúgy idén jelentkeztél valahová?
14:34-es voltam.
De igazából a te döntésed... mi csak tanácsot adhatunk, elmondhatjuk a tapasztalatainkat. Én biztos nem mennék ebbe bele a helyedben. De a te döntésed. Nagyon fiatal vagy még.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!