fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan vígasztaljam, ha én is...

Hogyan vígasztaljam, ha én is folyton elgyengülök, sírvafakadok?

Figyelt kérdés
Tegnap délután kaptuk a hírt, hogy meghalt a férjem édesanyja:'-( Én is nagyon szerettem, ezért nagyon sírtam, de Ő sokkot kapott és nem fogta fel rögtön. Még vígasztalt is... Viszont amikor tudatosult benne, hogy mi történt, akkor iszonyatosan zokogni kezdett, még sosem láttam ennyire sírni:( (Ne kérdezzétek, hogy "miért, mit vártál?!", mert nagyon is tudom, hogy ilyen esetben így reagál az ember! Megöleltem és mondtam neki, hogy "Nyugodtan sírd ki magad!", de sajnos én is ugyanúgy sírtam Vele..... Hogyan erősítsem Őt, hogyha én is elgyengülök... így nem lehet:( Nagyon fontos nekem, hogy minél hamarabb jobban legyen, akár csak egy kicsit is!! Tudom, ez hosszú folyamat lesz, de nagyon nehéz nézni, hallgatni, ahogy siratja az édesanyját és így nem tudok erős maradni, viszont így támogatni is nehéz.... Mit tegyek? Ő 32, én 31 éves vagyok.
2010. jún. 7. 14:25
1 2 ❯
 1/12 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem nem baj ha együtt sírtok..ez nem az elgyengülés jele...most annyit tudsz csinálni h hagyod sírni,hagyod beszélni róla,vagy egyszerűen csak engeded neki,h kicsit maga legyen.Ugyis mondani fogja mit szeretne...temetési szertartás intézése lesz nehéz menet,mikor apum koporsóját kellett kiválasztani,azt hittem ott elájulok...és rá majd pár hónapra mikor már kicsit könnyebb,akkor jön a hagyatéki eljárás,amely még szörnyűbb...

keress rá a neten a gyász szakaszaira...nekem ugy ment h elolvastam h természetes amit átélek...

Részvétem:-((

31/N

2010. jún. 7. 14:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
100%
részvétem, szerintem teljesen normális a reakciód és hülyén hangzik, de szerintem megnyugtató lehet az is h vele sírsz, jó lehet látni, h az édesanyja számodra is fontos volt és h osztozol a gyászában, nem hiszem h tartanod kéne magad, nyilván nem is menne. Ott vagy vele, fogod a kezét és ez szerintem nagyon szép dolog, tekintve h néhányan kifejezetten utálják az anyósukat!
2010. jún. 7. 14:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 A kérdező kommentje:
Szia, kedves 1. válaszadó! Tudom, hogy hagyni kell sírni és ha igényli, akkor egyedül hagyni. Mondtam is Neki, hogy szóljon, ha szeretne egyedül lenni, de Ő azt mondta, hgoy szüksége van arra, hogy mellette legyek. Hagyom, hogy beszéljen Róla. Igen, azt gondolom, hogy kemény dió lesz elintézni a szertartást és a hagyatékit.... Részvétem az édesapád miatt!!!!:'-( Köszönjük!
2010. jún. 7. 14:37
 4/12 A kérdező kommentje:
Szia, kedves 2. válaszadó! Köszönjük! Nem hangzik hülyén, amit írtál, mert tényleg lehet, hgoy megnyugtatja, hogy Vele sírok, mert láthatja, hogy őszintén együttérzek és nem csak megjátszom.... Igazad van, nem is bírnám visszafogni magam, már csak azért sem, mert eleve sajnálom nagyon az anyukáját, de azt látni, hallani, ahogy a Férjem, a Mindenem zokog, az borzalmas.... Igen, sajnos sokan utálják az anyósukat... Az én anyósom egy nagyon kedves, jólelkű hölgy volt!!! Mindenkin segíteni akart és segített is, ha tudott! Hiányzik:'-(((( Köszönöm Neked is!
2010. jún. 7. 14:41
 5/12 anonim ***** válasza:
100%
Őszinte részvétem!! Hagyd, hadd sírjon! És ne szégyeld/próbáld megerőszakolni magadat sem.
2010. jún. 7. 15:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:
100%

Kedves Kérdező!


Először is fogadjátok őszinte részvétem.

"Tanácsot" nem lehet adni,a halálra nem lehet felkészülni,vígasz sincs,elfogadni se lehet.Hagyd,hadd sírjon.Amikor az én Édesanyám meghalt(1 éve)úgy ordítottam,mint egy állat.Ordítva,üvöltve zokogtam,szó szerint négykézláb csúsztam-másztam kínomban a földön.Azt a fájdalmat le nem lehet írni.Sokszor elképzeltem(rémálmaimban)amikor még élt az Anyukám,hogy mihez kezdek,ha elveszítem.De azt,amit éreztem,amikor meghalt, álmomban sem gondoltam volna...Szerintem hagyd gyászolni,fontos a gyász és mindenkinek úgy kell,ahogy érzi,joga van kétségbeesett fájdalmában ahhoz,hogy megélje,és ne fojtsa el magában.Olvastam valahol: "meg kell adni a fájdalomnak,ami a fájdalomé:időt és könnyeket." Ez egy olyan helyzet,amikor nem kell erősnek lenni!Sírj vele,ez egy kapcsolat mélységét mutatja.Ez az első csontig ható kínlódás nagyon lassan enyhül majd.Vigyázzatok egymásra.

2010. jún. 7. 15:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 A kérdező kommentje:

Kedves 3. válaszadónak is köszönöm! Hagyom, hadd sírjon és hagyom, hadd beszélje ki magából! Köszönjük a részvétnyilvánítást Neked is!


Kedves 4. válaszadónak: Fogadd a legőszintébb részvétemet!!!! Amikor elolvastam, amit írtál, annyira megérintett, hogy sírni kezdtem... még most is sírok... Annyira sajnálom, hogy ilyen fájdalmat keleltt átélned! El is hiszem, hogy annyira sírtál... Egyébként a férjem is lerogyott a szőnyegre négykézláb és úgy zokogott, közben meg mondogatta, hogy nem hiszi el, ez nem lehet igaz.... Nem mondom, hogy el tudom képzelni, mert szerintem nem lehet elképzelni ezt a fájdalmat....:'-( Vigyázunk egymásra, persze! ŐSZINTE RÉSZVÉTEM MÉGEGYSZER!

2010. jún. 7. 15:27
 8/12 anonim ***** válasza:
100%

Fogadd őszinte részvétem.

Szerintem se a gyengeségetek jele, hogy sírtok.

Sokan mondják, hogy természetes, hogy meghalunk, meg hogy túl kell ezen lépni, meg hogy az élet megy tovább, de igazából vannak olyan traumák, amiken nem lehet csak úgy átlépni. Ez sajnos egy ilyen trauma. A gyász hosszú, és fájdalmas lesz, és bizony, talán még évek múltán is sírni fog a férjed, ha eszébe jut az anyukája. Persze ez nem szégyen, sőt.

Te annyit tehetsz, hogy mellette állsz, és támogatod. Nem baj, ha sírsz vele, ilyenkor az a fontos, hogy van mellette valaki, akire támaszkodhat. Az jelent neki sokat, hogy érzi a jelenléted, és tudja, számíthat rád.

2010. jún. 8. 04:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 A kérdező kommentje:
Szia, kedves 5. válaszadó. Köszönjük! Igen... sokszor mondogatják, hogy túl kell lépni, stb-stb., miközben tudják, hogy ez nem úgy megy! Tudom, hogy jót akarnak, de akkor is.... ez nem egy kis semmiség, amit pár nap alatt fel lehet dolgozni! Ez nem Neked szól, látom, hogy Te is úgy gondolod, hogy ez nem olyan egyszrű dolog.... Tudom, hogy évek múlva is előfordul majd, hogy elsírja magát, de ez nem elítélendő, igazad van! Igyekszem erősnek lenni, legalább annyira, hogy támogatni tudjam Őt! Köszönöm Neked is a választ!
2010. jún. 8. 16:27
 10/12 anonim ***** válasza:
"Sírjatok a sírókkal". Öleld és sírjatok. A vigasztalás lényege az együttérzés.
2010. jún. 11. 00:51
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!