Miért viselkedik így az anyukám?

Hetente háromszor járok edzésre, ahova, mivel rossz környéken van a tornaterem, viszek magammal mobilt, hogy szólni tudjak, ha később fejezzük be, stb, érkezéskor kell küldenem egy smst, hogy megérkeztem. A telefonomat az egyik lány véletlenül eltette az edzőcuccával együtt, hogy hogy került ki a táskámból, azt nem tudom, de nem is lényeges. Azt hittem, elveszett, megmondtam, hatalmas balhé lett, anya üvöltözött, hogy hogy lehet ilyet csinálni. Nekem valószínűleg nagyobb veszteség volt, mint neki, nekem az eszmei értéke miatt fájt a dolog, nem is neki kellett volna újat vennie. (Ilyesmikre zsebpénz és/vagy nagymama.)

Letiltatta a mobilt, megértem, hogy bosszús volt, hiszen neki kellett sorban állnia. Két nappal később a kislány anyukája megtalálta a cuccában a telefont, mivel aznap oszt. kirándulás miatt nem mentem edzésre, anyának kellett érte mennie. Örültem, hogy meglett, állítása szerint ő is.

Csakhogy vissza kellett volna kapcsoltatni a készüléket (azt is letiltatta), amihez újra sorban kellett állni. Megköszöntem és mondtam neki, hogy nagyon rendes, nem maradt el. Csakhogy nem kapcsolták vissza, valami félrement, most újra el kellett mennie a boltba, ismét hatalmas kiabálások közepette hagyta el a lakást.

Én teljesen megértem, hogy mérges és a háta közepére kívánja az ügyintézést, de én nem csinálhatom meg, akkor a köszöneten kívül mit vár? (A telefon az ő nevén van a kártyával együtt, amikor vettük, még nem voltam tizennégy éves.) Nem azt mondom, hogy ne haragudjon, mert én is haragszom magamra, meg kellett volna néznem indulás előtt, hogy megvan-e mindenem, de azért nem kellene úgy tennie, mintha direkt azért kevertem volna az edzőtársam cucca közé a mobilt, hogy neki gondot okozzak. Nem érzem igazságosnak, hogy ennyire kiabáljon és veszekedjen velem, főleg, hogy ezelőtt soha semmi értékeset nem vesztettem el, értéktelent is alig, például kesztyűt.

Szülők, ti hogyan reagálnátok?

Szerintetek miért viselkedik így, vagy mit vár tőlem?

14/L