Hogy tudnék túllépni vagy feldolgozni? Egyáltalán ezt tegyem?

A napokban találtam a férjem email-jei között amint egy özvegy nőnek mindenféle bókokat és szép, bódító dolgokat írt. Egyértelműen kiderült az is hogy még nem történt semmi. Én úgy éreztem tökéletes a házasságunk és szeretjük egymást és azonnal számon kértem hogy mi ez?!? Erre ő beismerte hogy nagyon hibázott csak kiváncsiság hajtotta hogy tetszik-e másnak stb. stb. értelmetlen kifogások. Felhívta a nőt és elmondta hiba volt az email, csak engem szeret ésélete legnagyobb hibája volt neki üzenni... Engem mardos a gondolat, mi lett volna ha nem bukik le az elején? Hogy bízzak ezután? Mondtam neki én lépek ha meg akarja próbálni vele vagy időre van szüksége de erről hallani se akar, azt mondta nincs min gondolkoznia egy életre megbánta ezt a botlást és bebizonyítja hogy bízhatok és soha többet nem lesz ilyen. Ti hinnétek neki? Ti meg tudnátok bocsátani? Túl tudnátok lépni ezen? Mert én azóta lelkileg padlón vagyok, ezt álmomban se gondoltam volna. Mit csináljak? Nagyon szeretem a férjem és minden napunk csodálatos (szerinte is) ezért is érzem magam ennyire "leforrázva".