Hosszú, de tanácstalan vagyok és dühös, mit tegyek?
Van egy nővérem, 23 éves, nem volt szorgalmas sosem, egy középszerű fősulira jutott be csak, amit utált, mert nem oda akart menni, a munka derogált ("Hisz minden barátnőm főiskolás"), nem tanult, kirúgták. Már csak 1 év lett volna hátra...Jelentkezett költségtérítésesre egy másik helyre (csak oda volt elég pontja), felvették.
Apám idegbeteg, hamar elszakad nála a cérna, nem iszik, meg semmi ilyesmi, de nem egy megértő ember, ezért a nővérem nem mondta el neki, hogy máshova jár (már attól is kiakadt volna, hogy "félbehagyta" a fősulit, nemhogy _költségesre_ jár --> az anyagi helyzetünk elég rossz).
Nővérem esküdözött, hogy dolgozni fog, meg átjelentkezik majd államira, falazzunk neki (én, anyám, meg húgom).
Hát ezt tettük.
Rólam azt kell tudni, hogy 20 éves lány vagyok, jó tanuló voltam, felvettek oda, ahová jelentkeztem, de még érettségi előtt rájöttem, hogy nem ez érdekel, ezért nem iratkoztam be, hanem au pairkedni mentem egy évre, ami nagyon jól sikerült. Elég sok pénzt félretettem, laptopot vettem magamnak, és 150.000 Ft-ot le akartam kötni a bankban, hogy nyáron jogosítványt csinálhassak (nővéremnek a szüleim jogsit és a laptopot is kifizették - igaz, a gatyánk ráment). Úgy alakult, hogy anyámat bíztam meg, hogy kösse le a bankban, így az ő nevére került. A lekötés januárban járt le, de mivel diákhitelem is van, nem volt égető szükségem a pénzre, így nem sürgettem anyámat, hogy vegye ki. Viszont itt a nyár, kértem, hogy mostmár vegye ki, de mindig terelt, hogy majd ha lesz ideje. Ez megy hetek óta. Aztán ma rájöttem (jó reggelt..), és be is ismerte, hogy ő azt a pénzt már kivette, és elköltötte.
Azt hittem, megőrülök. Nagy botrányt csaptam. Mert meglopott!! Ha elkéri a pénzt, úgyis odaadom, nekem is érdekem, hogy ne kössék ki a telefont pl..de így, hogy ellopta, és onnantól sorozatosan a pofámba hazudott...(soha nem kérek pénzt semmire, inkább bulizni nem megyek el, ha nincs rávalóm).
Ezen kiborultam. És most jön a csavar: a nagy magyarázkodásban kiderült, hogy a pénzt MÁR SZEPTEMBERBEN kivette, és odaadta tesómnak a tandíjra..ergo mindketten hazudtak. Pedig nővéremmel azt hittem jóban vagyok, adtam neki évközben is (a diákhitelemből..) kölcsön kajára, bérletre, hogy majd nyáron, ha "rendbejön" (ahogy ígérte..), megadja (adalék: bulizni, öltözködni persze van pénze).
Szóval kiborult a bili, és vele én is. Nagyon összevesztem anyámmal, és megfenyegettem, hogy elmondok mindent apámnak. Mert úgy érzem, ha ezt eltussolom, akkor már sose bízhatok többet bennük. De ismerem apámat, ki tudja, mit tenne, egyrészt, mert rájönne, hogy a nővérem (és vele együtt mi is) hónapok óta hazudunk neki a tanulmányairól, és még ez a pénzlopásos sztori (ő sose venné el a gyerekei pénzét...)..kiakadna, de nagyon. Így is sokat veszekszik anyámmal, hogy kifolyik a pénz a kezei közül.
Félek a következményektől, de úgy érzem, nem hagyhatom annyiban, az önérzetemet sértené.
Anyám ígérgeti, hogy visszaadja a pénzt, de könyörgöm, miből? Hónap végén ballag a húgom, akinek mobilt ígért ajándékba, vele sem akarok kicseszni, meg a családi hangulatot elrontani, mire jön a ballagás.
Mit tegyek?
A nővérem sajnos ilyen. Mindent a barátnőjéhez mér, aki viszont jó anyagi körülmények között él. Az a lány megteheti, hogy albérletbe megy Pesten (ott tanul ő is), erre nővérem sem volt hajlandó koliba jelentkezni, hanem a lakótársa lett. Fogalmam sincs, miből fizeti, mert a diákhitel kötve hiszem, hogy elég rá (+ bérlet, kaja, útiköltség ha hazajön), ráadásul diákhitelt csak X féléven át lehet kérni, ő pedig már elég sokat elhasznált belőle az előző fősulin, amit nem fejezett be, így kárba is ment..
Az au pairkedést szerettem, Belgiumban voltam, megtanultam egy teljesen új nyelvet, a család akarta, hogy maradjak még egy évet, de őszintén szólva nekem hiányzott a szellemi munka, hogy tanuljak, ezért nem szeretnék megint kimenni.
"Azóta ott tartunk, hogy anyám kölcsönkérte egy barátnőjétől a pénzt, és megadta, de még ő van megsértődve, azt mondta, ne szóljak hozzá, hogy merészelek így beszélni vele (megmondtam neki, hogy amit tett, az lopás, csalás, hazugság) . Szerinte ez nem lopás (?!). Képes visszakérdezni, hogy ez miért lopás? Hát mi lenne???"
Ja aztán még nehogy te legyél hálás neki....visszakérdeztél? arra mit felelt?
Mondd meg neki, hogy ez a pénz a tiéd volt, de ő adta kölcsön a testvérednek, tehát hármotok közül te nem vagy hibás...Kérdezz vissza rá, hogy miért gondolod hogy én lennék a hibás? És mielőbb közöld vele, hogy nem neked tett szívességet hanem a testvérednek, és hogy majd tőle kérje vissza a pénzt....
Csak csendben jegyezném meg, hogy ha szeretnél jóban lenni anyukáddal, akkor beszéljétek ki/ meg ezt mert az eset eléggé lestrapálhatja a kapcsolatotokat. (értsd: jó lenne jóba lenni/maradni vele, hiszen adódhat olyan eset amikor rá leszel szorulva, viszont nem kell tudnia arról, hogy ha lesz egy hasonló helyzet, akkor már jóval elővigyázatosabb leszel velük)
13:16-os vagyok.
Na igen, ez elég nagy baj, ha a barátnöjéhez méri a dolgokat és úgy is akar élni, szerintem nagyon éretlen lehet a növéred. Az pedig, hogy miböl tartja fenn magát, egyszerü, eljár bulizni és még pénzt is keres vele. Megkövezhetsz érte, de sok megélhetési egyetemistával találkozni bulikon, nevezetes helyeken. Magam is ledöbbentem amikor, már nem is egy csajt megszólítottam, beszélgettünk teljesen intelligens volt és közölte, hogy az este, ha azt akarom, hogy folytatódjon, akkor már pénzbe kerül. Kiábrándító, de sokan csinálják.
Másrészt, Én a helyedben biztos, hogy törekednék a külföldön való tanulásra. A család akiknél voltál, biztos, hogy segítettek volna.
Nem borítottam ki a bilit végül. Mikor a nővérem hazaköltözött Pestről a nyárra, be se jött köszönni nekem, mert nem mert a szemembe nézni (megírtam neki, hogy tudok mindent), ez még jobban fokozza a dühömet, hogy ennyire sunyi, nem vállalja fel amit tett. Végül úgy döntöttem, nem balhézok pár nappal a húgom ballagása előtt, úgyhogy én köszöntem neki és úgy viselkedtem, mintha nem történt volna semmi. Azóta is kb. ez van, nem akarok balhézni, viszont - tudom, csúnya dolog - némi elégtétellel tölt el, hogy látom hogy tartanak tőlem, és nagyon vigyáznak, nehogy megbántsanak valamivel és kitálaljak.
Levontam a tanulságokat, nem bízok meg bennük soha többet, nem osztok meg velük semmit, és 1 hónap múlva úgyis húzok vissza Pestre, de ha most kiborítanám a bilit, a húgom szívná meg, mert neki kell itthonmaradnia a szüleimmel, mivel még kiskorú.
Ja, és más "érdekességek" is kiderültek még azóta. Tudni kell, hogy anyám összeveszett a szüleivel, mert jelzáloghitelt akart felvenni a házra, de a haszonélvezet a nagyszüleimé (mivel ők vették anno a telket), és nem egyeztek ebbe bele). Ez 4 éve volt és anyám úgy megharagudott rájuk, hogy azóta sem beszél velük, és mivel én és a húgom még kiskorúak voltunk, minket is eltiltott tőle. A nővéremet nem, ő már nagykorú volt akkor.
A nővérem - szerintem undorító módon - csak a nagyanyám pénze miatt járt oda. Nagyon sok támogatást kapott tőlük, mi a húgommal persze nem.
A ballagás előtt pár nappal összetalálkoztam a nagyszüleimmel a városban, és kibékültünk (nem voltunk összeveszve, de az eltiltás miatt eltávolodtunk teljesen, azt hittük a másikról, hogy haragszik).
Kiderült, hogy a nővérem több százezer forinttal lehúzta őket, aztán télen a nagymamám azt mondta neki, hogy nem tud most adni többet, erre a tesóm AZÓTA SE MENT EL HOZZÁJUK. Szégyen. Kiderült, hogy karácsonykor mindig küldött nekem meg a húgomnak egy-egy húszezrest, amit persze sosem kaptunk meg. Többször üzente, hogy menjek el hozzájuk, nem haragszik - ezt sosem adta át. Ahogy beszélgettem nagymamámmal, egyre több hazugság derült ki. Hazudott neki mint a vízfolyás, hogy még több pénzhez jusson.
Szégyen, hogy iylen családom van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!