Hosszú, de tanácstalan vagyok és dühös, mit tegyek?

Van egy nővérem, 23 éves, nem volt szorgalmas sosem, egy középszerű fősulira jutott be csak, amit utált, mert nem oda akart menni, a munka derogált ("Hisz minden barátnőm főiskolás"), nem tanult, kirúgták. Már csak 1 év lett volna hátra...Jelentkezett költségtérítésesre egy másik helyre (csak oda volt elég pontja), felvették.

Apám idegbeteg, hamar elszakad nála a cérna, nem iszik, meg semmi ilyesmi, de nem egy megértő ember, ezért a nővérem nem mondta el neki, hogy máshova jár (már attól is kiakadt volna, hogy "félbehagyta" a fősulit, nemhogy _költségesre_ jár --> az anyagi helyzetünk elég rossz).

Nővérem esküdözött, hogy dolgozni fog, meg átjelentkezik majd államira, falazzunk neki (én, anyám, meg húgom).

Hát ezt tettük.

Rólam azt kell tudni, hogy 20 éves lány vagyok, jó tanuló voltam, felvettek oda, ahová jelentkeztem, de még érettségi előtt rájöttem, hogy nem ez érdekel, ezért nem iratkoztam be, hanem au pairkedni mentem egy évre, ami nagyon jól sikerült. Elég sok pénzt félretettem, laptopot vettem magamnak, és 150.000 Ft-ot le akartam kötni a bankban, hogy nyáron jogosítványt csinálhassak (nővéremnek a szüleim jogsit és a laptopot is kifizették - igaz, a gatyánk ráment). Úgy alakult, hogy anyámat bíztam meg, hogy kösse le a bankban, így az ő nevére került. A lekötés januárban járt le, de mivel diákhitelem is van, nem volt égető szükségem a pénzre, így nem sürgettem anyámat, hogy vegye ki. Viszont itt a nyár, kértem, hogy mostmár vegye ki, de mindig terelt, hogy majd ha lesz ideje. Ez megy hetek óta. Aztán ma rájöttem (jó reggelt..), és be is ismerte, hogy ő azt a pénzt már kivette, és elköltötte.

Azt hittem, megőrülök. Nagy botrányt csaptam. Mert meglopott!! Ha elkéri a pénzt, úgyis odaadom, nekem is érdekem, hogy ne kössék ki a telefont pl..de így, hogy ellopta, és onnantól sorozatosan a pofámba hazudott...(soha nem kérek pénzt semmire, inkább bulizni nem megyek el, ha nincs rávalóm).

Ezen kiborultam. És most jön a csavar: a nagy magyarázkodásban kiderült, hogy a pénzt MÁR SZEPTEMBERBEN kivette, és odaadta tesómnak a tandíjra..ergo mindketten hazudtak. Pedig nővéremmel azt hittem jóban vagyok, adtam neki évközben is (a diákhitelemből..) kölcsön kajára, bérletre, hogy majd nyáron, ha "rendbejön" (ahogy ígérte..), megadja (adalék: bulizni, öltözködni persze van pénze).

Szóval kiborult a bili, és vele én is. Nagyon összevesztem anyámmal, és megfenyegettem, hogy elmondok mindent apámnak. Mert úgy érzem, ha ezt eltussolom, akkor már sose bízhatok többet bennük. De ismerem apámat, ki tudja, mit tenne, egyrészt, mert rájönne, hogy a nővérem (és vele együtt mi is) hónapok óta hazudunk neki a tanulmányairól, és még ez a pénzlopásos sztori (ő sose venné el a gyerekei pénzét...)..kiakadna, de nagyon. Így is sokat veszekszik anyámmal, hogy kifolyik a pénz a kezei közül.

Félek a következményektől, de úgy érzem, nem hagyhatom annyiban, az önérzetemet sértené.

Anyám ígérgeti, hogy visszaadja a pénzt, de könyörgöm, miből? Hónap végén ballag a húgom, akinek mobilt ígért ajándékba, vele sem akarok kicseszni, meg a családi hangulatot elrontani, mire jön a ballagás.

Mit tegyek?