Normális, hogy 13 évesen a szüleimmel alszom?

Szeretek hozzájuk bújni, egyszerűen nem tudok az ágyamban maradni, csak ha szól a tv, és mivel vékonyak a falak, az zavarja őket. A lámpa meg már engem is zavar. Nem konkrétan a sötétségtől félek, erdős területen lakok falun, szoktam is sötétben hazajönni, és kicsit sem félek. Nappal csak horrorokat nézek, és sokat olvasok a dark webről, szóval nem vagyok félős. De egyszerűen nem tudok a saját helyemen aludn, és ezt nagyon gáznak tartom. Az is. Arra is gondoltam már, hogy bűntudatom van, ezért szeretek ott aludni, mert ha átölem őket, érzem hogy szeretnek. Igazából kicsit talán depressziós vagyok (Kérlek, ne támadjatok ezért, nem azért nevezem magam annak, mert szerelmes vagyok vagy valami, erről szó sincs, sok dolog történik velem, és nehezen dolgozom fel), és nem bírok velük beszélni róla. Lehetséges hogy ezért van?