Patológus szeretnék lenni. Nem tudom apum miért reagált így?

Kb. Amióta az eszemet tudom érdekelt az emberi/állati test. Mi miért van rajtunk ott ahol, hogy nézünk ki belülről stb.

Lehet furán hangzik de már ovis koromban is ezt mondogattam mindenkinek ( a rokonok reakciója rá elég érdekes volt minden alkalommal). Rengeteget olvastam utána, tudom mivel jár és azt is hogy egy érzelmileg kemény munka. Eddig még csak reménykedtem hogy a valóságba lesz hozzá gyomrom és idézetek, de pár hónapja voltunk a sulival a bodies kiállításon és csak megerősített benne. Volt hogy a tanár/osztálytárs nem tudott bemenni a terembe mert rosszul volt én meg rohantam a kiállított testekhez/szervekhez, mert érdekel.

A lényeg az hogy mivel már gimis vagyok és lassan eljön az idő, hogy választanunk kell a szeminárium órák között. Minden tanárunk azt mondja, hogy már most gyúrjunk rá arra a tantárgyra amiből szeminárium óráink (jövőre) lesznek,mert magunknak csinálunk vele jót.

Elmondtam a tervemet a szüleimnek. Anyum nagyon támogatott, de apum első mondata az volt, hogy: "őket nézik le legjobban az orvosok". Utána már ő is próbálkozott támogató lenni csak ez a mondat úgy megmaradt bennem. Tudom, hogy a legjobbat akarja, de tudni kell hogy apum felőli család nagyon ad arra, hogy mások mit gondolnak.