Sosem felejted el, bárhogy is telik az idő. Akárhány új embert is ismersz meg ezen a világon. Ő mindig a szívedben marad. Számodra ki ez az ember?
1989-ben 5 éves voltam, akkor halt meg az 5 hónapos öcsém. Gyerek voltam még, nem fogtam fel. Míg fel nem nőttem. Máig emlékszem rá, ahogy a kezemben tartom és itatom. Az arcára nem emlékszem, de az érzésre igen. Kitörölhetetlen.
2008-ben halt meg a nagymamám. Otthon haldoklott két és fél hónapon keresztül. Végignéztük a halálát, végignéztük a leépülését. Ahogy egyik nap még beszélt és nevetgélt, másnap már a kezét sem tudta felemelni, és a szemével jelzett, hogy akar valamit. Rettenetes volt látni ahogy szenved. Hogy nem tehetünk semmit. Ahogy próbáltuk szavakkal enyhíteni a kínjait. Sosem sírtunk ő előtte. Az utolsó este, amikor tudtuk, hogy reggel már nem lesz velünk, odaültem a fejéhez, simogattam a haját és a fülébe suttogtam hosszú-hosszú perceken, talán órákon keresztül. Hogy menjen, ha menni akar. Hogy ne féljen minket itt hagyni. Hogy mi rendben leszünk. Hogy elintézünk mindent a továbbiakban. Mintha megértette volna, mintha elmosolyodott volna. Pár óra múlva meghalt. Iszonyat nagy kín volt az órára nézni és megállapítani a halál beálltát. Lecsukni a szemét, felkötni az állát. Van egy vers, amit akkor súgtam a fülébe, amikor lecsuktam a szemeit. Ez az utolsó két sora: "S belesuttogom az igazságot a láthatatlan szelekbe: Szeretlek, Szeretlek, Szeretlek..." Megvártuk míg kijön az orvos, utána lefürdettük és felöltöztettük abba a ruhába, amiben eltemettük. Borzasztó nagy lelki kín volt, de egyben megnyugvás is. A ravatalozóban még utoljára megcsókolhattam, kitörölhetetlen érzés. Mióta meghalt egyetlen egy nap sem telt el úgy, hogy ne gondoltam volna rá.
Őket sosem fogom elfelejteni.
Életem első szerelme, aki egyben a legfontosabb ember is volt számára, de én nem voltam ott amikor szüksége lett volna rám. És már sosem láthatom, meghalt.
20/L
egy volt barátnőm akit nem vettem komolyan. 18 éves voltam ő pedig 14, nővéreként tekintett rám és én nem becsültem meg a barátságát. mai napig visszatérő álmaim vannak vele, és többször is megfordult már a fejemben hogy megkeresem, de nem mertem.
és az első szerelmem, akit 10 évig szerettem. azóta sem ismertem olyan pasit.
nagyapám és mamám. sokat veszekedtünk ugyan,de ők segítettek a legtöbbet,míg anyámékat leginkább nem érdekelte hogy mi van velem. mióta nagyon messze lakom tőlük,és újra kibékültünk minden nap félórákat beszélek velük,főként mamámmal. most megyek majd hóvégén látogatni,és először megyek oda párommal.(őt még csak most fogadják el lassacskán,de eljutottunk oda,hogy már látogathatunk együtt).
És persze párom,élettársam. nagyon sok mindent megtett értem,és hatalmas kálvárián van túl értem,és én is őérte.főként a 13 év miatt ami köztünk van.
van még egy lány. csak egyszer beszéltünk igazán mélyrehatóan. egy perc alatt fel tudta sorolni mindazt ami akkor a fejemben volt. (aztán mikor összejöttünk párommal,nem állt szóba velünk. azóta egyszer párom beszélt vele telefonon,a lány hívta,érdekelte mi van vele. én még haragszom rá,de nagyon szivesen beszélnék vele. de egyszerűen nem merem felhívni,vagy írni neki,mert nem tudom mit gondol rólam.)
17L
Édesapám és a jelenlegi párom.
Remélem, még nagyon sok idő fog addig eltelni, amíg elveszítem édesapámat, de akármikor is következik be a dolog... szóval, egyszerűen mondva fogalmam sincs, hogyan fogom feldolgozni a halálát. Ha csak belegondolok, úgy érzem, összeomlik az életem. Ő egy csodálatos ember, és boldog és büszke vagyok, amiért az ő gyermeke lehetek!
A párom számomra az igazi nagy szerelem, nem tudom mással elképzelni az életemet, csak vele. Ha valaha is elválaszt minket a sors egymástól, nekem soha nem fog kelleni más.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!