Megszokásból együtt élni valakivel (hosszú éve tartó párkapcsolat, kisgyerek is van)? Adjatok tanácsot, mit tegyek?

A párommal 7 éve vagyunk együtt, én 26 ő 38 éves.

A kisfiunk 3 éves.

Anyósnál lakunm, 6 éve költöztem ide.

Már moyt megbántam,hogy nem noszogattam joban anni a párom,hogy jó lenne külön menni,de jött a gyerek is.

A párom a főállása mellett kb 2 éve másodállásban itthon is dolgozik műhelyben.

Már annyi munkája van,hogy a családi, magánélet az egyenlő a 0-val!

Én az elején megjegyeztem neki,hogy jó lenne ha a családra is lenne ideje,de semmi... A kisfiunkhoz nincs türelme...

Éjszaka is lent van gyakrabban a mühelyben,szinte onnan indul dolgozni reggelente az áll. munkahelyre

Szex hónapok óta nem volt, én nem kívánom, azt hittem szervi bajom van, a pajzsmirigyemet megnézettem,minden ok azzal

Ráaadásul anyósom meindnebe beleszól, irányitani akar engem,a páromat ezer % hogy a hátam mogott iranyitja, folyton azt lesi mire költöm magamra, bármi! A gyereknevelésbe is bele- beleszólogat,kötekszik...Az én véleményem nemigen számít...amit én mondok nem jó...

A párom mostanában azt is megmondja,hogy a számlámról mennyi pénzt vegyek le fizukor, ami rajt amarad,ne nyúljak, jó lenne ha nem költekeznék

El vagyok nyomva teljesen,úgy érzem...

Lépni nem merek,de jó lenne!