Hová kéne mennem?

Nem rettegni kell, hanem igyekezni változtatni, ha máson nem, hát a tanuláson!

Már csak a saját érdekedben is.

Pluszban elgondolkozhatnál, hogy miért vagy mindenütt népszerűtlen. Ha még barátokat sem szerzel, abban nem a család, vagy az anyád hibás, csak rajtad múlik.

Olvasgass az önfejlesztésről!

Mindenek előtt túl kell lépned a félelmeden, mert ez egy olyan dolog, ami képes teljesen megbénítani az embert, és minden téren hátráltatni.

Hogy hova kellene menned? Minél távolabb ettől a környezettől. Felvételizetsz egy távolabbi egyetemre, kollégium, és máris adott a lehetőség elkezdeni a saját életed. Bár sokan gondolkodnak másként, igenis lehet dolgozni nappali képzés mellett, diákmunkákkal dunát lehet rekeszteni, ebből fent tudod tartani magad, amíg végzel.

Ehhez viszont össze kell szedned magad, jobban tanulni, satöbbi. Könnyebb, ha egy célért csinálsz mindent: magadért, azért, hogy jobb életed legyen. A tanulmányi eredményeiden egy kis erőfeszítéssel könnyen tudsz változtatni. Ha otthon nem tudsz tanulni, ülj be a könyvtárba, vagy a suliban egy üres tanterembe délután.

Az egyetem kiváló lhetőség, hogy kapcsolatokat építhets, a kollégium pedig ugyanerre egy még jobb lehetőség. Kérdés, hogy élsz-e velük vagy nem.

Az első dolog, hogy ne legyél anyád rosszindulata miatt TE depressziós! Az a szülő, aki nem szereti a gyerekét, nem törődik vele, nem segíti talpra állni, megtanítani az életre, az egy rossz szülő! Te nem tehetsz róla, hogy a te anyád ilyen. Ez az ő hibája!! Hiába, nem mindenkinek való gyerek. Sajnos nem mi döntjük el, hogy ki neveljen kiskorunkban.

Viszont ennyi idősen TE már eldöntheted, hogy kérsz-e belőle, vagy tovább lépsz. Szerezz barátokat, szerezz kapcsolatokat, minél több ismerőst. Próbálj ki minél több dolgot az életben, hogy rágyere mi érdekel, miben vagy jó. Nem csak a jó tanulók viszik valamire, sőt!!

Attól, hogy anyád utál, attól még ne magad hibáztasd, ez fontos! A szülőnek az a dolga hogy neked mindent megadjon, a tanárnak meg az, hogy neked mindent megtanítson!!! Ha ez nem megy, akkor az az ő hibájuk!!

De te meg állj a sarkadra, és kezdj el változtatni. Szakkörökre járni, sportolni, vagy akármi, ami az iskola körül lehetséges, hogy új csoportokat ismerhess meg, és több barátod legyen. Ez a lényeg! Ez majd vinni fog téged valamerre, és 1-2 év múlva már pici apró problémának fogod látni ezt a mostani helyzetet.

Kezdetnek talán derítsd ki, miért vannak ezek a dolgok irányodba.Miért utálnak osztálytársaid, anyukád, miért ilyen..., majd ezeken jó irányba változtass.

Tanulásban kérj segítséget, ha már kritizálnak-talán anyukádtól, mint "Anyu segíts kérlek!".

Ha van zsebpénzed, akkor gyűjtsd számlán, így gondolsz a jövődre is és ezt mások pozitívan vélik szerintem, mert vélik csak lesz ebből a lányból valaki, aki megáll a saját lábán.