Ilyen lenne a házasság?
Most volt 2 éve, hogy házasok vagyunk. Van egy kislányunk, aki 17 hónapos. Amióta terhes voltam eléggé megváltozott a kapcsolatunk. Igazából nem tudom mi számít normálisnak, hisz fiatal vagyok és az 1. házasságom, de csak heti 1szer vagyunk együtt szexuálisan a férjemmel és az is általában szombatra esik. Már tök sokszor beszélgettem vele erről, hogy miért ilyen kevésszer, de ő csak annyit mond, hogy ha nagyon sokszor lennénk együtt akkor hamar ráunnánk egymásra. Hát nem tudom, lehet van benne valami, de én sokkal többször igényelném ezt. Csak szájra puszit adunk egymásnak, de azt sem túl gyakran, mert a szenvedélyesebb csók azt mondja felizgatja és a gyerek miatt nem lehet semmit csinálni. A kislányunk előtt egész más volt. Nekem nagyon hiányzik a szenvedélyesség a kapcsolatból. Nem akarom megcsalni, megpróbálom magam beállítani erre az életre, de olyan nehéz. Sokat dolgozik, de esténként itthon van mindig. Szeretnénk majd még 1 gyereket, de én már félek az egésztől. Egész terhesség alatt nem voltunk együtt és utána sem túl sűrűn. Nehezíti a dolgokat, hogy nagy kétszintes házunk van, és ő lent alszik, én meg fent a lány melletti szobában. Éjjelente legalább 1szer felébred inni és könnyebb átmenni hozzá, ha a közelben vagyok. Legalábbis én próbálom ezzel magyarázni. Hiányzik a férjem. De ő ellenséges velem, ha felhozom neki ezeket a dolgokat és azt mondja, hogy nekem csak az számít...stb.
Tényleg csak én akarok túl sokat?
Egyébként minden oké köztünk, szeretjük egymást nagyon.
Lehet a korkülönbség miatt van ez? Én 25 vagyok a férjem 37.
Gázos kapcsolat. Viszont nem a házasság tehet róla :p
Aludjatok együtt. A többi úgyis jön magától. A kisgyerek is kezd ellenni felügyelet nélkül, 17 hónap már nem olyan vészes.
Hát én is csak a 12 év korkülönbség rovására írom.
Köztünk is 10 év van. Pár év alatt minden "ellaposodott", amit valahogy nem bánok, mert és is idősebb lettem.
Most vagyok 35 a férjem 45
A lány a saját szobájában alszik egyedül, én meg mellette a másik szobában. Ez még pici korában kezdődött, mert sokszor úgy elaludtam, hogy nem hallottam meg lent, hogy sír a lány és a férjem meg felébredt és rám szólt, hogy nem hallod, hogy sír a lány. És akkor felfutni, majd lefutni... Aztán még mindig itt vagyok. Én már mondtam, hogy le kéne mennem, de apa azt mondta maradjak. Ő azért nem alszik fent, mert ez az ágy kényelmetlen neki és nem tud aludni, pihenni rajta.
Biztos, hogy sokat dolgozik (reggel 6-este nyolcig, mert van egy főállása és egy kft-nk is), utóbbiba én is besegítek. De én is dolgoztam előtte, 12 óráztam, szombatoztam egy gyárban és sosem utasítottam vissza őt. Értem, hogy fáradt, de amikor szabin van, vagy hétvégén pihizik, akkor is csak 1 van. Volt ,hogy próbálkoztam és azt mondta, hogy milyen egy szexgép vagyok. :(
Jó lehet, nem sok férfi volt az életemben és ezért szeretném többször. Már eléggé megszoktam, csak néha úgy elkap a vágy, hogy megöleljem, megcsókoljam...
"Tényleg csak én akarok túl sokat?"
Egyértelműen.
Van egy kétszintes házatok, a férjed 12 évvel idősebb, és estig dolgozik. Ezek a tények. Ezekből bárki levonhatja a következtetést, hogy nagyon nagy (anyagi) igényeid voltak, amikor férjet választottál. Most megkaptad az átlagon felüli "egzisztenciát" (pénzt), amire vágytál. Gürcölnek érted estig. De neked ez sem elég, több szexért nyafogsz. A szex a kipihent szervezet luxusa, nem úgy működik, hogy az ember egyszerűen "kedvet kap" hozzá, mert sok energiát igényel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!