Mit tegyek ha apukám szerint nem dolgoztam fel a válásukat és pszihológushoz akar küldeni?

Ha nem is ezért, de lehet másért megérné elmenned. Ha lenne rá lehetőségem én mennék, mert a magán terápia elég drága. Használd ki.

Akikről tudom, hogy járnak/jártak, azok kb egytől-egyig óriási spanok lettek a pszichológussal. Nyilván ésszerű keretek közt. Konkrétan az asszonykám olyanhoz jár, aki nagyjából mindent kitereget neki a saját életéről, így egymáson segítenek, ott ekkora a barátság. Egyszer majdnem féltékeny is lettem. :)

Dehogy vagy jól! Hiszen még el sem kezdted a válás feldolgozását. Még mindig tagadsz. (Nem változott semmi, anyukád minden nap megy). Igenis van változás, és még odáig sem jutottál el, hogy ezt tudomásul vedd.

De akkor miért tiltakozol a pszichológus ellen? Inkább örülj neki, hogy apukád odafigyel rád.

Menj el. Egyrészt ártani nem árt, másrészt nem feltétlenül kell majd arról beszélnetek. Ha meg tudod győzni a dokit, hogy ezen a téren minden rendben, esetleg segíthet neked más téren miközben megnyugtatja édesapádat is, hogy jó kezekben vagy.

sz: Tudom, hogy nehéz. Kis hazánkban a mentál-higénia kérdése egyfajta tamu az utóbbi évtizedekben. Akit pszichológushoz/pszichiáterhez akarnak küldeni, annak az első gondolata -mégha csak tudat alatt is- hogy bolondnak, elmeroggyantnak tartják. Legalább minden második embernek vannak valamilyen mentális problémái és a többségükön segíteni is lehetne.

Feldolgozva akkor van egy esemény, ha rá gondolva nem kavar fel. Minden különösebb érzelem nélkül tudsz beszélni róla. Ezt egy pszicho mondta.

Ha ez anyagilag nem gond akkor menj. Fogd fel egy kalandnak amiből tanulhatasz, főleg ha egy jó pszihológushoz kerülsz. Mindig az élet pozitív oldalát nézd. Ha belegondolsz hány százaléka az embereknek járt már pszihológusnál? Elég kicsi, szóval te lehetsz egy közülük.