Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Mit tehetnék, hogy anyám...

Mit tehetnék, hogy anyám elfogadja a barátaimat?

Figyelt kérdés

Nyolcadik osztályba járok egy budapesti nyolcosztályos gimnáziumban, nagyon valószínű, hogy év végén kitűnő leszek. A barátaim, akikre a kérdés vonatkozik, nem és anyámnak ez nagyon szúrja a szemét, valamint az is, hogy a szüleik csak középfokú végzettségűek, ebből kifolyólag nem olyan tehetősek, mint mi, pedig ránk sem illene a krőzus jelző.


Szóval sokkal rosszabb is lehetne, sem ők, sem én nem dohányzunk, nem lopunk, nem lógunk, nem iszunk, nem teszünk semmi illegálisat, nem szexelünk, egyszóval semmi kompromittáló, ami a mi korunkban nem megengedett vagy megengedhető a normális felfogás szerint. Mikor próbáltam megbeszélni vele, hogy hadd menjek el velük fagyizni, vagy valamelyik délután át az egyikükhöz, egy sajnálatos hatodik utáni nyáron történt esetet hozott fel (mint azóta mindig), mintha csak az lenne velük a baja, a fent leírtak nem, pedig tudom, hogy az is, mert egyszer kiszaladt a száján.


Tudni kell, hogy bánom már azt a tábort, ha lehetne, visszacsinálnám. Nem kell szörnyűségekre gondolni, mivel velük voltam jóban, egy házban aludtunk, valamivel idősebb fiúk ott maradtak takarodó után, a tanárok meg hülyére keresték őket. Semmi különös nem történt, zenét hallgattunk és puzzle-t raktunk ki. (Röhejes, de akkor is így volt.) Amikor megtalálták őket, senki sem akadt ki, csak a mi osztályfőnökünk, de ő nagyon. Nem igazán tudom, hogy mit gondolt, hogy tizenkét/tizenhárom évesen mit csináltunk a tizedikes fiúkkal, de az év első szülői értekezlete után minden elmesélt az anyukámnak (csak neki, a többi résztvevő, mintegy hat fő szüleinek nem...), aki azóta is erre hivatkozik, pedig már elég régen volt, sokat változtunk.


Szóval: Mit tehetnék, hogy pozitívabban viszonyuljon hozzájuk?


2010. máj. 25. 18:53
 1/8 anonim ***** válasza:

Huhha..:D

Én a helyedben elhívnám a barátaimat hozzánk,h anyukám jobban megismerje őket..:)

Nekem is voltak hasonló eseteim ,csak osztálykiránduláskor és tényleg nem történt semmi se,de szerencsére anyukám megbízik bennem:)

Sok sikert:D

2010. máj. 25. 19:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:

Elsővel értek egyet, próbáld meg bemutatni nekik, ha anyukádban van egy csöpp jószándék, nem fog ellenségeskedni.

Egyébként nagyon értelmes vagy, a fogalmazásodból látszik. Csak egy észrevétel...:)

2010. máj. 25. 19:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:
Hát, köszi :-)Nagyjából ismeri őket (két mondat/év), és megelégszik ezzel. Ők sem jöhetnek hozzám, nem csak én nem mehetek hozzájuk.
2010. máj. 25. 19:08
 4/8 anonim ***** válasza:
Fura elgondolása van anyukádnak. Ugy tünik te egy szófogadó kislány lehetsz , hisz kevés gyerek türné ezt az ellenállást. Nem beszéltél édesapádról, vagy esetleg tesódról aki besegithetne a meggyőzésben. Ez a nagy ellenállás részéről még a visszájára is fordulhat.
2010. máj. 25. 19:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 A kérdező kommentje:
Nincs testvérem, igazából nem is vágyom rá, szeretek egyedül lenni :-). Apával elváltak kétéves koromban, tavaly vízkeresztkor újra összeházasodtak, mert apának volt egy komolyabb műtétje, de minden maradt a régiben, külön élünk (egy ötemeletes társasházban, csak külön lakásban), tehát őt közvetlenül nem érinti, hogy kivel, mikor és hova megyek. Ő bizonyos szempontból sokkal ésszerűbben gondolkodik, mint anya, de konzervatívabb, szóval nem engedne el. (Szíve szerint azt sem hagyná, hogy metróra szálljak...) Mióta tudja, hogy nem ötös tanulók, nem beszél róluk, mert nem akar megbántani a véleményével, de ugyanúgy vélekedik, mint anya; nem hozzám valók.
2010. máj. 25. 19:32
 6/8 anonim ***** válasza:
100%

Amit én mondanék:

"Anya, szeretnék valamit megbeszélni veled, és kérlek ne szakíts félbe. Tudom, hogy szeretsz engem, és azt akarod, hogy boldog legyek, de úgy érzem, nem vagy tisztában azzal, mit jelent számomra a boldogság.

A barátaimról lenne szó. Csak nézz körül a világban: nem te és én vagyunk, nem ők, hanem mi: emberek. Nem értem miért nem fogadod el őket, amikor ugyanolyan emberek,mint mi, ugyanúgy sírnak, ugyanúgy nevetnek.

Azt hiszem, nem vethetitek a szememre, hogy nem problémás fiatal lennék. Sokszor emlegeted fel azt a bizonyos hatodikos esetet, amit valótlanul állítasz be. Nem történt semmi; ezt én mondom, a lányod. Nézz a szemembe, és mondd azt, hogy a saját gyermeked a szemedbe hazudik... szerinted ezt teszem?

Nem. De szeretem a barátaimat, és azt akarom, hogy ezt te is megértsd. Kiben bízhatnék meg, ha nem a saját anyámban, kihez fordulhatnék, ha már te sem látod meg, mi bánt engem?"

2010. máj. 25. 19:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:
Köszi, ezen már túl vagyok :-S
2010. máj. 25. 19:53
 8/8 anonim ***** válasza:

Gondolom, nem is hívhatod meg őket, ha egyszer anyukád nem engedi a barátságot velük. Talán nektek kellene az anyukádat meghívni kirándulásra, vagy cukrászdázásra, vagy valami zenehallgatásra, ilyesmire.

Nehéz az anyukákkal. Nekik sem könnyű. Nagy a felelősségük a gyerekneveléssel kapcsolatban.

És egy anya is csak ember. Sokszor ő is bizonytalan benne, hogy mit tesz helyesen, és mit nem. Valószínüleg hozzá is szigorúak voltak a szülei, és lehet, hogy így utólag helyesnek látja ezt. Kérdezgesd néha, milyen volt a gyerekkora, kikkel barátkozott, mit szóltak a szülők, milyen volt a nagyapa, nagymama, stb. Hátha közelebb kerülsz ezáltal hozzá, megnyílik, te is megértőbb tudnál lenni, és sikerülne valami.

2010. máj. 25. 21:55
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!