Szerintetek hogyan tudnék saját lábra állni, hogy ne függjek a családomtól?
A szüleim gyerekként kezelnek, ők azt mondják, hogy azért mert úgy viselkedem. Kb. 10 éve kezdődött egyetemről kibuktam, elég sokáig titkoltam ezt a szüleim előtt, mikor kiderült elvittek pszichiáterhez akihez jártam is elég sokáig, gyógyszert is írt fel szorongásra, depresszióra de nem igazán éreztem magam jobban. Állásom ez idő alatt nem volt csak a családi "vállalkozásba" segítettem be. Ez mint mellékes indult édesapámnál és mivel elég amatőr módon csináljuk kb. egy minimálbér jön össze belőle. A szüleim unszolására beiratkoztam egy új egyetemre amit hasznosítani tudnék a vállalkozásunknál, amiből 5 félévet megcsináltam de most halasztottam egyet amit otthon nem mondtam el. Ha kiderül, márpedig valószínűleg ki fog akkor az egész csinnadratta elölről fog kezdődni, ami abból kiindulva, hogy így is teljesen fogyatékosnak néznek csak még rosszabb helyzetet teremtene.
Állásom azért nincs, mert lusta voltam komolyan tanulni betanított munkának meg a saját "cégünk" mellett nem látom értelmét. Őszintén szólva nem vágyok semmire se csak, hogy hagyjanak békén így nem is igazán motivál, hogy a lelkemet kidolgozzam hogy más gazdagodjon meg belőle.
Szerintetek mit csináljak? Én arra gondoltam, hogy elmegyek egy másik városba/országba dolgozni, mert ha itthon maradok akkor kidolgozom a belem is először egy munkahelyen utána otthon és még hallgathatom is, hogy mekkora szerencsétlen vagyok ha meg lelépek akkor legalább az utóbbitól megszabadulok.
nem muszály külföldre menni
simám költözz el otthonról ès keress valami munkát
Ha nem betanított munkás akarsz lenni, akkor fejezd be az egyetemet. Akorhova is mész, a betanított munkások élete nem könnyű.
Esetleg az energiádat fektethetnéd a családi cég felvirágoztatásába is, hogy ne amatőr módjára csináljátok. Ez egy jó lehetőség, ha kihasználnád. Mellette tufsz tanulni, hiszen a szüleid támogatják.
Mit csinálj?
Ha annyira önálló akarsz lenni, nevelgess vagy 150 tő kendert és élj abból, leszüretelni, értékesíteni nem elég kihívás neked?
Nem tudom hány éves vagy de már akkor el kellett volna menni dolgozni alkalmazottként, mikor először bebuktad az egyetemet, vagy gyáva voltál kiállni magadért és anyádékra hallgattál akik rád erőltették megint a sulit de nem bírod elvégezni.
Most még variálhatsz de később ha egyedül leszel, változni fog a véleményed ha nem gondolod át a dolgot.
Másik városba minek mész? 30-40 ezer különbözetért? Miskolcon kapsz egy multinál 140-et szakmával, Győrben ugyanazért kis szerencsével 170-180at, ennyiért variálna a f@$zom.
Kint meg próbaidő ideje alatt is forintosítva 600e ft-ot ad egy bizonyos cég ugyanazért a munkáért.
Sehogy. Te nem akarsz dolgozni, csak hisztizel itt, mint valami naiv tini, holott a kérdésedből kiindulva már nagyon közel állsz a 30 éves korhoz. Csak arra vársz, hogy otthon verd a f_szod, de azért alanyi jogon havi nettó egymilliós fizetés jöjjön a zsebbe. Ilyen nincs. Vagyis van, például Dubaiban, de nem oda születtél. Szar ügy.
Abból kiindulva, hogy csak egy érettségid van, mégis mit vársz? Milyen munkát szeretnél? Könnyű ott lenni a családi vállalkozásodban, mert azért neked nem kellett küzdened. A családi vállalkozás is csak addig fog megmaradni, amíg a szüleid élnek, mert nem te viszed a hátadon, hanem csak beledolgozol. Ilyen hozzáállással ha te kerülnél a vállalkozás élére, csődbe menne. Írtál egy olyat, hogy:
"betanított munkának meg a saját "cégünk" mellett nem látom értelmét"
Ha igazán akarnál önállósodni, ez egy remek lehetőség lenne. Nem arra, hogy isten tudja, mennyi pénzt keress - mert nem fogsz - hanem azért, mert tanulnál vele és megtapasztalnád, hogy milyen önállóan helyt állni az életben és a munkahelyen. Hogy milyen az, amikor meg kell felelned valahol. És végre elmondhatnád magadról, hogy ezt bizony te kerested.
"nem is igazán motivál, hogy a lelkemet kidolgozzam hogy más gazdagodjon meg belőle"
Ez az a pont, amikor kijelentem, hogy te egy komplett idióta vagy. Mintha nem tudnád, hogy az élet egy hatalmas nagy piramisjáték, ahol mindig annak a legjobb, aki az üzlet csúcsán van. Az emberek nagy többsége pedig csak sokadik. Ebből a kérdésből pedig tisztán látszik, hogy te a piramis csúcsára egyszerűen alkalmatlan vagy. Mégis kit érdekel, ha más rajtad gazdagszik meg? Te se jössz majd el onnan üres kézzel. A tapasztalat és az a kevés pénz, amit ott megszereztél, az a tiéd, senki sem veheti el tőled.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!