Mit tegyek, hogy vége szakadjon ennek?
1: Mostohatestvérem állandóan csüng rajtam és kunyerál. Hajnali egy-kettőkör kegyeskedik hazajönni, és természetesen mindig "elfejelt" kulcsot vinni és éjnek évadján arra kell ébrednem, hogy dörömböl, hogy engedjem be. Napi rendszerességgel. Kunyerálás alatt pénzt értek, meg hogy adjam oda a telefonomat, mert neki hú de fontos telefonálnivalója van, meg mert lusta feltölteni a telefonját. De persze ötezer cipőre, ruhára meg napi három doboz cigire van pénze...
2: Soha egy nyugodt nap nem lehet ebben az istenverte házban. Állandóan "pótapám" meg a hülye lánya miatt van vita. Ahelyett, hogy egymás közt lerendeznék, bele kell rángatni engem is, és állandóan rajtam csattan az ostor, olyanért is, amihez KÖZÖM NINCS.
3: Egy nyugodt percem nem lehet. Állandóan arra kell felnéznem, hogy anyám/mostohatestvérem/**** apja nyitja az ajtót. "pótapám" húsboltot üzemeltet itthon, és állandóan engem ugráltat a hülyeségeivel, amit ő is meg tudna csinálni. Állandóan engem küldözget boltba sóért, borsét, cigiért, meg abba az istenverte horgászboltba, hogy vigyek húst az eladónak (Amit megjegyzek nyugodtan eljöhetne zárás után, de minek is? Kényelmesebb a kiszállítás...), meg cseréltessem ki a szódásballont. Meg arra is fel kell néznem, hogy idejön az ablakom alá és menjek ki, mert ezt kell csinálni-azt kell csinálni.
Felnőtt vagyok, teszem a dolgom a ház körül és kisegítem ezt a **** a boltjában. Munkám nincs, mert nem tudtam rendesen tanulni, miután megvolt a 4 év középiskola, mert őfelsége "pótapám" napi szinten zargatott. Meg is buktam félévkor meg évvégén. Az érettségi meg végképp nem ment. De a felnőtt lét ne abból álljon már, hogy gürcölök ezerrel mint egy robot, és ha felszólalok, még én vagyok a semmirekellő kölyök.
4: Azt annyira tudják pampogni, hogy nem megsértődnöm meg mérgelődnöm kell, de anyám meg "pótapám" persze mártírkodhat ezerrel. Mamámra se nagyon számíthatok, mert ő meg annyira kotnyeles, hogy na. hozok magamnak alkalmanként egy zacskó nápolyit a boltból, erre kapom a kötekvést, hogy "nincs mit enni itthon?". Unokatestvéremmel megbeszéltem, hogy egy MMO-hoz veszünk előfizetést, meg játékbeli pénzt, ami össz 19 500. Erre megy a vita, hogy normális vagyok-e stb... Holott a saját tulajdon pénzemről van szó. De persze anyám meg 15 ezerért vesz serpenyőt stb...
Már azt kívánom, hogy bárcsak nyernék egy tekintélyes többszáz milliós összeget lottón, vennék lakótelepen lakást (hogy ne kelljen azt a **** füvet nyírni örökké), berendezem, TV internet és költözök. Csak a kajára, a számlákra és a közös költségre lenne gondom.
Összefoglalva: nem tanultál, megbuktál. amiért nem te vagy a hibás!
Munkád nincs, de ha be kell segíteni a boltba, akkor az már zargatás!
8 általánossal is el lehet menni dolgozni és akkor egész nap nem tudnak "zargatni" és még pénzt is keresel!
Ez az álmodozás a lottó ötösről ostobaság!
Dolgozz és lesz lakásod, úgy mint a legtöbb embernek!
Miért vagy leszázalékolva?
Estin is le lehet érettségizni, nem olyan nagy kunszt az.
Azonkívül el kell menni dolgozni, már ha fizikailag képes vagy rá (de ha ház körül dolgozol, ill. a boltban is, akkor nyilván képes vagy).
Nincs saját kereseted, felnőtt ember létedre más tart el, mert nyilván nem finanszírozol mindent magad után (rezsi, kaja, stb.), másnál laksz. Innentől sajnos nem tudsz mit csinálni.
A felnőtt lét pediglen abból áll, hogy gürcölsz, mint egy robot. Pláne, ha 8 ált. végzettséged van csak.
Négyes: Nem olvastad rendesen, amit írtam? Teszem a dolgom a ház körül, a boltban. NEM az a baj, hogy be kell segítenem, hanem az, hogy minden apróság miatt én vagyok ugráltatva, amit ők is meg tudnának csinálni egész nyugodtan.
Ötös: Beszédhibám van. Tavaly felvételizni akartam egy a házunkhoz közeleső munkahelyre, de ellettem utasítva a dadogásom miatt. Nem finanszírozok? Tévedés egy részben. Én adok bele mindig az internet fizetésébe abból a csekély 33 500 forintból 20 ezret. Mostohahúgom viszont egy petákot se ad bele. Az el van nézve, mert ő lány, ő csinálhat amit akar -_- Utóbbi időben meg már csoda, ha 5000 forint marad nekem a nekem járó nyugdíjból, amit "pótapám" pofátlanul elkoboz.
Hatos: Hogyne akarnék én menni dolgozni? Csak mindig rám van ordítva, hogy "nem mész te sehová, hanem itthon maradsz és teszed amit mondok a bolt számára". Nem adok pénzt semmibe? Pár éve még önként adtam oda mind a 33 500 forintot, mert nemigen álltunk jól, és ilyen kicsivel is segítettem valamennyit havonta. Ezután kapott rá "pótapám" hogy elszedi tőlem a pénzem, mondván hogyha ilyen nagylelkű vagyok, akkor minek nekem pénz?
"és senki nem fog "bántani"" Na figyelj csak... Nem sajnáltatom magam, NEM antigonizálásból írtam ki ezt. Neked hogy esne, ha egy perc nyugtod alig lehetne, mert minden csipcsup hülyeséggel téged zaklatnak, hogy pl "hé, emeld meg a hátsód és hozzál nekem be üveg vizet, mert én épp tévézek"? Gondolom apád/anyád nem zaklat naponta háromszor azzal, hogy menjél el nekik cigiért. "pótapám" pontosan ezt teszi. Miért? Mert fél otthagyni a boltot, mert elmegy a vevő -.- Csak arról feledkezik meg a marhája, hogy amilyen nagy a forgalma, ahelyett az egy ami elmegy mert pont nem lenne boltközelben, jön 30 másik.
6os vagyok. Egyetemre járok, annyira nincs nyugtom, hogy itthon nem tudok tanulni sem, szóval elmegyek ismerősökhöz, könyvtárba stb. Tanulni. Nincs akkora nyugalmam, de megoldom, mert szükségem van ra.
Egy felnőtt embernek nem mondhatják meg dolgozzon-e, ha kiabálnak, az "nem akkora dolog", hogy ne menj el.
Az elkoltozes pedig albérlettel, par hónap munka után, fix munkahellyel sikerülne, nem lenne arany életed az elején, de eleldegelnel....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!