Elhagyott a ferjem, akkor most vege az eletemnek, es mar orokre egyedul leszek?

Elég rossz a helyzeted, de nem reménytelen. A pártalálási esélyeid sok mindentől függenek. Mennyi idősek a gyerekek, milyen karban vagy, hogy nézel ki. Szerintem ne életed szerelmét keresd, hanem valakit, akivel szívesen töltessz időt és jó a szex. Ne gondolkozz összeköltözésen, de igeniss kezdj el randikra járni. Szükséged lesz segítségre a gyerekek mellé. Bár nem írod, hogy eddig csodálatos apa volt, szerintem eddig is te foglalkoztál a gyerekekkel. A család elhagyása után viszont egy rossz szót se fogsz kapni, ha babysittert, takarítót hívsz. Szakíts magadra időt, hogy a gyerekek egy kipihent és életvidám anyával töltsék azt az időt, amit rájuk szánsz.

Ha annyira nem rossz apa, akkor lesznek láthatások is, lehet hogy több időd jut magadra, mint az utóbi években.

Szia

"sirba is egyedul nyugszok majd."

ott egyedül van mindenki

Keresd a Jó Istent és Jézust

vallásos vagy ?

Olvasd a Bibliát

engem mindig megnyugtat a Biblia

kell legyen élet még a Földön kivül

Hinni kell Istenben Jézusban a Szent Szellemben

és az Angyalokban

Imádkozni kell

mindig

A randikra járást kezd társkeresőzéssel, ahol nyugodtan írd, le, hogy laza kapcsolatot, szabadidőpartnert keresel. Indokolhatod is, hogy a 4 gyereked életébe nem akarsz egyelőre senkit beengedni. Rengeteg kretén fog válaszolni, de lehet hogy valaki bejön közülük, ha csak testileg, az se nagy baj, legalább volt egy jó estéd.

A férfiak tudod, mit csinálnak ilyenkor? Addig viszik lejebb a szintet, amíg valakinek megfelelnek és utána kezdik feltornázni magukat újra. Te se csak sajnáld magad, hiába jogos, de az nem segít. Éltevidáman előre, megszabadultál egy nagy tehertől és nem neked kellett kimondani a végét. Drukkolok!

Azért még ne temesd el magadat, éppen elég dolgod lesz az elkövetkező években! Újra kell szervezni az életedet a gyerekekkel együtt, fel kell nevelned őket úgy, hogy a lehető legkevésbé érezzék az apa hiányát. Nem lesz könnyű dolgod, sok erőt és kitartást kívánok hozzá!

Lehet, hogy a férjednek minden ujjára 2 csaj jut, bár ezt kétlem, a tartásdíj elviszi a fél fizetését.

Ami téged illet, nem tudhatod, mikor köszönt be egy új szerelem lehetősége. Ha pedig mégsem, inkább élek egyedül a gyerekeimmel, mint egy bántalmazó kapcsolatban (én legalább is ezt teszem).

Én anno nem a következő férfin törtem a fejem, hanem a gyerekeimre koncentráltam. Örültem, hogy ismét a magam ura lettem, és ettől idővel vissza is tért az önbizalmam. Komolyan mondom, hogy egyedül többre vittem, jött aztán vissza a volt férjem, hogy ketten többre vagyunk képesek blablabla... Páros lábbal rúgtam ki.

Magadnak és a gyerekeidnek bizonyíts, Ők nem láthatják rajtad, hogy megrogytál! Nem vehetik át a kétségbeesésedet, mert szorongás alakulhat ki bennük! Legyenek Ők egészséges felnőttek, akik majd felnézhetnek rád, hogy Anya képes volt rá!

A társkapcsolat (is) egyfajta cserekereskedelem, ami kettőn áll, ahhoz, hogy megköttessen az üzlet, mindkét fél számára elfogadható kell legyen az ajánlat.

Vonatkoztass el a helyzetedtől, mintha szingli lennél, aki keresgél, és olvasd el magadat: erre vágynál? Egy olyan személy társaságára, aki ezt kínálja illetve ezt akarja megosztani?

Ha meg nem vonatkoztatsz el magadtól, felteszem, az örök egyedüllétet is jobbnak tartanád, mint összeállni pl. egy alkoholistával vagy drogossal, aki eleszi, ellopja, eladja, eladja amitek van..

Magyarán teremtsd meg magadból azt a személyt, akihez hasonlót elfogadnál társadul: ha neked van egy igényszinted, akkor az, akinek hasonló, tehát a tiédhez passzoló, miért akarná kevesebbel beérni?