Az ilyen szülők normálisak? Miért van ez?
A legjobb barátnőm szüleiről van szó. Az a helyzet, hogy az én életemet is kellemetlenné teszik, de főként a barátnőmért aggódom... 15 évesen úgy kezelik, mint egy 6 évest, nem engedik sehova, nem engedik sötétben mászkálni. Ez eddig oké... De amikor bármit kér, ami boldoggá teszi, akkor meg azzal jönnek, hogy ő már nem gyerek, ő már eléggé felnőtt ahhoz, hogy ne kényeztessék el ajándékokkal. Ha ötösnél rosszabb jegyet hoz haza, lecseszik... Nem kap semmit, csak parancsolgató, szidalmazó szavakat, dicséretet sose, az jót természetesnek veszik. És amikor ezt a barátnőm megemlítette nekik, hogy ez fájdalmat okoz neki... ő elismerésre vágyik... Mit tettek? Büntetést adtak neki, mert szólni mert. Mert hogy merészel ilyet mondani.
Ha elhívom magamhoz egy kétnapos rendezvényre, hogy aludjon nálam (Pest, ő vidéki), a szülei már problémáznak, hogy otthon legyünk már tízre, és nem érdekli őket, hogy esetleg este tíz után, egy ZÁRT, biztonságos helyen, még megannyi jó program van, amin ÉN maradni szeretnék.
Van egy bizonyos dolog, amire nagyon vágyik. Egy párezer forintos ajándék, amit szerintem megérdemel... Mindennél jobban szeretné, a szülei még se engedik. Mert "hülyeség", és kit izgat, hogy ő azt szeretné? Aztán meggondolják magukat.. jó, lehet hogy megkapja. Aztán mégse. Aztán megígérik neki, hogy igen, meg fogja kapni. Erre ma megint kijelentették, hogy nem, soha nem fogja megkapni.
Komolyan, ez már engem bosszant. Ha vele vagyok, nem tudok szórakozni, mert a hülye szülei engem is szabályok alá vonnak...
Normális ez? Mit lehet ez ellen tenni? Szólni nem szólhat nekik, megtette már többször is, és csak lecseszést kapott...
válasza:Szerintem a "2o" lánynak nagyon is igaza van. :n idősebb vagyok pár évvel de ugyanígy látom a helyzetet. Inkább utáljon a lányom 14-17 évesen amiért nem engedek neki dolgokat és szeressen az elkövetkező negyven évben, minthogy mindent megengedjek neki és utáljon majd, mert azzá vált amivé...
Amúgy a szülők jogosan várnak el jó tanulmányi eredményeket, egy gyerek dolga tanulni, akár tetszik, akár nem...persze egy-egy rossz jegy becsúszhat, mindenkivel megesik...de magasra kell tenni a mércét, sosem szabad megelégedni azzal ami van...
A másik témával kapcsolatban meg egy 15 éves nem kell éjszakázzon, ráér arra később is...semmi keresnivalója egy bárban, pub-ban, kocsmában, kávézóban egy akkora gyermeknek...persze a "2o" évessel is egy 17 éves áll le vitatkozni, mert ő biztos jobban tudja, mert felnőtt már...
Nem mondom, hogy a "2o" éves felnőtt, de normálisan gondolkodik, az biztos, látszik azon ahogy ír.
kedves kamaszok ne a más szemébe keressétek a szálkát, hanem a gerendát a sajátotokban.
Ja és a "2o" évesnek abban is igaza van, hogy egy tapasztaltabb embert semmi jogod lehülyézni, ki vagy te?
Köszönöm a válaszokat, mindenki mondandójában van igazság. Az első válaszoló félreértett, az csak egy dolog, hogy nem lehetek nyugton a barátnőmmel, én nem főként ez bánt, hanem tényleg érte aggódom. Én csak furcsának, hogy egyik pillanatban 6 évesnek, másik pillanatban már felnőttnek tartják, sose kérik, hanem parancsolnak neki. És azt tényleg jól teszik, hogy ha szólni mer, hogy ez bántja őt, azért is büntetést kap?
Az ajándékot megvenném én, fel is ajánlottam már neki, csak az a helyzet, "le vagyok égve", nincs egy vasam se jelen pillanatban.
És bulizni se járok. Nem szarnak rám a szüleim, hol járkálok este tízkor. Én épp a visszafogottabb típus vagyok, nem lételemem a csavargás... de egy ilyen kétnapos rendezvény csak évente kétszer, ha van. Zárt hely, biztonsági őrök, tizenévesek és mindenki rendes, nem buli, egyszerűen csak egy rendezvény, fesztivál, ráadásul zárt hely, ahová nem lehet belépni a pár ezer forintos karszalag nélkül. Arról nem is beszélve, hogy az én szüleim közvetlen oda jönnének kocsival... Nem értem, évente egy alkalommal miért ne lehetne.
És abban is van valami, hogy az ilyen gyerekek kevésbé lesznek önállóak... A barátnőm nem meri megvenni magának a fehérneműjét, mert mindig az anyukája veszi. Nem mer egyedül bevásárolni, vagy egyedül megtenni azt a pár lépést a házuk és a vonatállomás között. És ha fel is jön hozzám, olyan szerencsétlenül viselkedik, nem tud közlekedni, mert a szülei eddig mindig kézen fogva ráncigálták, irányították.
Nem is azt mondom, hogy ez tragédia... De miért nem lehet kedvesen tenni mindezt?
Ráadásul a szülei a saját kedvük alapján akarják alakítani. Egyszerűen nem tűrik meg, ha a lányuk valami olyasmi iránt érdeklődik, amit ők nem szeretnek (tegyük fel, egy-két szép japán rajzfilm), és mindent arra fognak, hogy azt ő szereti, pl.: "Azért vagy ilyen szerencsétlen, mert szereted azokat a vackokat!" A barátnőm eddig eléggé magányos volt, nem volt barátja, és most, hogy szerzett párat, a szülei rögtön felháborodtak, hogy nem a nyakukon lóg csak, hanem vannak barátai is...
Nem vagyok annyira idős én se, és biztos nincs teljesen igazam... Ezt belátom, de tényleg akkora baj, hogy bosszant engem, hogy így bánnak vele...?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!