Mit kezdhetnék ezek után magammal?

22 éves vagyok, és az életem egy hatalmas kudarcként tudnám leírni.

Nagyon kevés sikerélményem volt eddig, de mindig tovább tudtam lépni, bármi történt.

Általános iskolában én voltam az akit csúfoltak, a top 5 lúzer közé tartoztam, okos sem vagyok, és nem is nézek ki jól.

Az érettségi után nem vettek fel arra a munkahelyre ahová menni szerettem volna már egészen gyerekkorom óta.Különös pikantériája a dolognak,hogy a keresztapám ott igazgatóhelyettes, hatalmas befolyással, és még az ő segítségével sem sikerült.

Ugyan ebben az évben meghalt az anyukám, akit a hozzám legközelebb álló emberként tudnék leírni.

Az első párkapcsolatom is ekkor ment tönkre, de mindezek ellenére tovább tudtam lépni, bármilyen mélyen is voltam.

Beiratkoztam egy OKJ képzésre, és bár mindenből ötös voltam egy kevés négyessel, a szóbelin mégis sikerült megbuknom.

Hatalmas kudarc volt ez is.

A szakmához viszont nem kérik feltétlenül a vizsgát, csak,hogy majd idővel legyen meg, de nélküle is alkalmaznak.

Több osztálytársam év közben ment el dolgozni, és estin fejezték be az iskolát, vagy még ott sem.

Beadtam a jelentkezésem, természetesen nem vettek fel, míg nálam sokkal rosszabbul teljesítő, vizsgával szintúgy nem rendelkező emberek ebben a szakmában dolgoznak.

A fontosabb dolgokat rendszerint elbukom, semmi pozitív visszajelzést nem kapok az élettől, sem másoktól.Mindig csak a negatív kritikák jutnak vissza hozzám.

Nem tudom már mit tehetnék, az apám alkoholista, a kereszt szüleim boldogan élik az életüket, én meg itt vagyok egy örök vesztesként.

A "legprolibb" munkák egyikében dolgozom, abban sem vagyok jó, mindig sikerül elrontanom valamit, és mindig attól féltem,hogy egyedül fogok napról-napra élni, egy gyűlölt munkahelyen, és ez tökéletesen beigazolódni látszik.

Ezt pedig nem akarom.