Ebben az esetben mit kellene tennem?

Válj el, menj orvoshoz, kezeltesd magad, hogy rendbe jöjjön az egészséged.

Én anyukaként örülnék, hogy nem kéne veled élnem, félteném a gyereket és nem hiszem, hogy jót tesz neki, ha ilyen körülmények között nőne fel.

Persze, nyilván sajnálnálak is és azt szeretném, hogy meggyógyulj.

Azt nem értem, hogy hogyan lett gyerek, ha soha nem is akartál.

Bocs, ha nyers leszek, de igyekszem őszinte lenni. Nem ez a megoldás. Ha el is hagynád a családodat, attól a helyzeted még nem lenne jobb. A mentális betegséget nem tudod otthagyni, amikor elköltözöl, az veled fog menni. Lehet, hogy most az kínoz, hogy nem vagy jó családapa, de ha otthagynád a családodat, akkor dupla erővel kínozna ugyanez, mert akkor tényleg nem lennél az.

Nőként én nem mennék bele a 100 000-be, mert a gyerekvállalás arról szól, hogy ketten neveljük fel a gyereket. Ha a párod is úgy döntene hozzád hasonlóan, hogy inkább fizet 100 000-et, de nem akar foglalkozni a gyerekkel, akkor ki foglalkozna vele? Vagy ezt csak te teheted meg, mert a mentális betegségedre hivatkozhatsz? Sok embernek van valami pszichiátriai betegsége, nekem is volt, tudom, milyenek. De azt is tudom, hogy elég jól kezelhetőek. Az, hogy apád milyen, téged nem predesztinál semmire, a gyerekkori traumáid is feloldhatóak terápiával.

Mindenképpen kezdj bele egy terápiába pszichiáterrel, mert biztos, hogy tud segíteni. Ha már öngyilkossági gondolataid is voltak, akkor muszáj, hogy belekezdj egy kezelésbe. A magad kedvéért elsősorban, nem csak a családodért. Biztos vagyok benne, hogy a feleséged támogatni fog mindenben. Sok sikert kívánok hozzá!