Szerintetek is rossz anya vagyok amiért nem élünk együtt a gyerek apjával?

Terhesség alatt folyamatosan azt kaptam az apukától hogy lehet nem is az övé a gyerek és neki amúgy is korai mert még szórakozni akar (30 évesen), nem akart összeköltözni se a nevére nem vette a gyereket és megmondta hogy a kutyája fontosabb mint a gyerek vagy én. Most Kisbabóm 4 hónapos és egy hónapot laktunk együtt de nem bírtam és visszaköltöztem szüleimhez mert akárki jött hozzánk csak panaszkodott hogy "senki ne csináljon gyereket mert rosszul jár" meg lehet nem is az övé (születése óta kiköpött apja a gyerek). Mindig este járt haza pedig nem estig dolgozik, elvárta (volna) hogy egésznap egyedül legyek ne jöjjön hozzám senki csak este az ő családja. Mindennap főztem mègse hozzánk járt ebédelni este pedig mikor hazajött megvacsorázott és ledőlt vagy megfogta a gyereket 10 percre míg nem sírt utànna visszaadta nekem. Semmit nem segített, nem foglalkozott velünk. Aztán a kedves édesanyja kitalálta hogy rögtön a nevére kell vegye a gyereket amikor mondtam hogy ráér mert én is könyörögtem egy fél évet és csak azt kaptam hogy majd kígyót békát rám kiabált és megmondta hogy akkor hagyjam élni a fiát aki ezt szó nélkül hallgatta. Ezután haza költöztem és most azt mondta nagyon sok mindentől megfosztom így a gyereket és nem érti miért vagyok vele ilyen rideg. Nektek mi a véleményetek?